Főrendiházi napló, 1892. V. kötet • 1895. január 19–május 29.

Ülésnapok - 1892-84

LXXX1V. ORSZÁGOS ÜLÉS. 153 a törvényjavaslatot. Már most a törvényjavaslat oeconomiája úgy, a mint előttünk fekszik az, hogy benne van az I., a II., a III. s a IV. fe­jezet, úgy, a mint az előtt volt, és mi ettől nem térünk el. Ha tehát a nagyméltóságú elnök úr szűkségesnek látja a helyzet tisztázá­sát, úgy az szerintem igenis tisztázható vagy Esterházy Miklós Móricz gróf úrnak beadott javaslatára elrendelendő szavazás, vagy pedig az által, hogy átalánosan tétetik fel a kérdés, hogy akarjuk-e tárgyalni a törvényjavaslatot azon az alapon, mint az a minapi tárgyaláskor is történt, vagy pedig akarjuk-e azt tárgyalni a hármas bizottság által beadott szövegezés alapján ? E szavazás által tisztáztatnék a helyzet és így legalább tudnók azt, hogy mi fölött tár­gyalunk. Fentartom] különben magamnak a tárgyalásra vonatkozó e nyilatkozatom mellett, hogy magához a kérdéshez a sorrend szerint annak idején hozzászólhassak. Elnök: Azt hittem, hogy igen tisztán ki volt mondva az, hogy a tárgyalás alapja a hármas bizottság által benyújtott jelentés a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavas­latnak III. fejezetéről. A mit Zichy Nándor gróf ő excellentiája mondott, hogy a főrendiház oly testület, me­lyet semmi sem korlátol véleménye nyilvánítá­sában és megalkotásában, ezt átalában igenis elismerem; hanem van egy, a mi mégis korlá­tolja és ez a házszabály. Ez szükséges minden testületben, a főrendiházban is, úgy a többség­nek, mint a kisebbségnek védelmére. A ház­szabályokra voltam bátor hivatkozni az elébb is, midőn azt mondottam, hogy ha nem áll el Esterházy Miklós Móricz gróf ő méltósága indít­ványától, —- mert a második beadványt, nem te­kintem egyébnek, mint más alakban az első ismétlésének, — ez esetben meg fog történni a névszerinti szavazás; de ha esetleg el méltóz­tatik vetni a hármas bizottság jelentését, akkor utasítva lesz a hármas bizottság, hogy újabb jelentést tegyen a háznak. (Helyeslés.) Bánffy Dezső b. ministerelnök: Nagy­méltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek! Megvallom egészen őszintén, hogy a formát, mely­ben a kérdés eldöntését előzőleg az inditvá­FŐRENDl NAPLÓ. 1892—-97. V. KÖTET. nyozó Esterházy Miklós Móricz gróf úr ő mél­tósága, úgy nemkülönben Zichy Nándor gróf ö excellentiája akarja, nem tekintem sem az eddigi gyakorlatnak, sőt talán bizonyos határig a házszabályoknak sem egészen megfelelőnek. Mert szorosan véve tárgyalási alapot nem ké­pezhet most egyéb, — mikor nem egy tör­vényjavaslatnak átalánösságban való tárgya­lásáról van szó — mint a hármas bizottság jelentése alapján a v törvényjavaslatnak a két ház között még véglegesen meg nem állapított szakaszai. Mindazonáltal igazat adok ő nagyméltősá­gának, Zichy Nándor grófnak abban, hogy a kérdés előzetes tisztázására bizonyos előnynyel van az, hogy ha a kérdésben, mielőtt érdemle­gesen tárgyalunk, a ház határoz. A mint méltóztatott mondani ő nagymél­tósága, egy előző kérdésnél praecedens alkotása nélkül nyugszik bele, hogy most átalános vita ne legyen és hogy a.letárgyalt szakaszok újra ne tárgyaltassanak. Én magam is azt mondom, hogy a kormány praecedens alkotása nélkül nyugszik bele, — különben a méltóságos főrendiházat illeti a határozás — hogy el­tekintve a további vitától és tanácskozástól, a tett indítványnak megfelelően határozzunk a felett, hogy kivánja-e a főrendiház a hármas bizottság jelentése alapján tárgyalni a törvény­javaslatot az egyes szakaszok szerint. Úgy értem ezt, hogy ha nem kívánja tárgyalni, ez esetben a házszabályok 66. §-ára tekintettel, az a hármas bizottsághoz volna utasítandó, hogy a háznak e kérdésben újabb jelentést tegyen; ha azonban tárgyalni kívánja, ez eset­ben a 22. §-tóí kezdődőleg a hármas bizottság szövegezésének megfelelöleg tárgyaljuk a tör­vényjavaslatot, mikor is kinek-kinek módjában és jogában fog állani az egyes szakaszok tár­gyalásánál hozzájáruló vagy elutasító szavaza­tával a kérdést eldöntenie. Én részemről ilyen formában vélem, hogy e kérdést el lehet dön­teni. (Helyeslés balfelől.) Zichy Nándor gr. Méltóztassék megen­gedni, a kérdést csak alternative, vagyis akké­pen lehet feltenni, hogy a ház a hármas bi­zottság jelentése alapján, vagy pedig abban a szövegben kivánja-e a törvényjavaslatot tär­20

Next

/
Thumbnails
Contents