Főrendiházi napló, 1892. V. kötet • 1895. január 19–május 29.

Ülésnapok - 1892-82

LXXXII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 129 alkottatván, kimondatott, hogy a szabályozás azonnal megkezdessék ; történtek hibák, a meny­nyiben a költségvetés összeállitásánál előleges fúrások nem történtek a végből, hogy meg­állapittassék, vájjon van-e ott oly talaj, melyből a töltést építeni lehet; történtek hibák, a meny­nyiben a költségelőirányzat úgy lett össze­állítva, hogy sok kérdésről, a mely elkerülhetet­lenül hozzá tartozik a szabályozás kérdéséhez, gondoskodva nem volt. Így nevezetesen a hul­lámtereknek kibővítéséről, feljárókról, a tölté­sen keresztül a hozzájutás lehetővé tételéről, parallel utak felállításáról, hidak és kellő számú zsilipek építéséről, a töltések által elért bel­vizeknek a recipiens anyamederbe leendő bebo­csájtása nem volt gondoskodás. De hála Istennek, a szabályozás után oly szerencsés viszonyok állotiak elő, hogy a föld értéke roppantul emelkedett. így, míg azelőtt egy hold ára 50—60 frt volt, a társulat auto­nóm jogkörében árát átlag 190 írttal állapította meg, jelenleg a kisajátítási ár bíróilag holdanként 400—600 írtban lett megállapítva, a mely áremelkedés a szabályozásnak köszönhető, s a mely különbség maga egy félmilliónál több értéket képvisel. Továbbá a niásodik kérdés az, hogy az 1885: XV. t.-cz. által a Rába-szabályozás ren­delkezésére bocsátott 6,600.000 frt elégséges volt-e vagy nem a jelzett törvény által el­rendelt munkálatok kivitelére. Nem volt elég­séges. Ha nem volt elégséges, az a kérdés, miből nyert a szabályozási költség fedezetet? Abból a 37°/o-nyi megtakarításból, melyet a munkálatok vállalatba adásánál a társulat nyert. Tehát mindaz a többköltség, jobb munka és több munka nem járt az ártéri birtokosok újabb megterhelésével, hanem fedezetet nyert abban az összegben, melyet az előnyös vállalatba adás­nál a társulat nyert. Az összes hiány tehát a munkán megnyert összegeket is munkába szá­mítva, egy ily nagy, 7—8 milliós vállalatnál és víz alatti munkálatoknál az összes több­költség pontos és hivatalos adatok alapján, a mely > v a több és jobb munka következtében idéztetett elő, 543.364 forint. Éu azt hiszem, méltóságos főrendek, hogy egy 7—8 millió forintos munkánál, a melyet 6—7 év alatt kel­PÖBENDI NAPLÓ. 1892—97. V. KÖTET. lett keresztülvinni, ezt sem soknak, sem pedig hibának vagy felületes eljárásnak betudni nem lehet, és meggyőződésem, hogy elfogulatlan, a viszonyokat, a vizépitkezés nehézségeit ismerő bármely hivatott egyénnek jóakaratú elismeré­sére számithat. A második kérdés igénytelen nézetem sze­rint az, hogy ezen az 543.000 forinton felül miért kér a földmivelésügyi minisíer úr ö nagy­méltósága még 1,700.000 és még 840.000 frtot ? E két kérdésben is csak az ügy bővebb tanul­mányozása után, de a hivatalos adatok alapján bárki meggyőződhetik, hogy 1,700.000 forint az általam már jelzett 540 s annyi ezer forint több és jobb munkák fedezetéről és a Hanság­csatorna kiépítésére szükséges összeg fedezésé­ről gondoskodik, melyet az 1885; XV. t.-cz. elrendelt ugyan, de a lázas sietséggel össze­állított előirányzatból annak idején tévedésből kimaradt. Ez az 540 ezer forint fedezése, vala­mint a Hanság-csatorna kiépítése — kerek összegben szólva — együttesen két millió fo­rintot igényel. Midőn a nagyméltóságú előző kormány ezt az 1,200.000 forintot a képviselőházban annak idején kérte, ezt maga a pénzügyi bizottság igénytelen nézetem szerint a hydrotechnika min­den szabálya és követelményeinek ellenére fél­millióval felemelte és nevelve a társulat ter­heit, a törvényhozás 1,700.000 forintot szavazott meg azért, hogy a Hanság-csatorna, melynek építése 5 — 6 méter fenékszélességre volt con­templálva. 16 méterre építtessék ki, még pedig a mint jelezni bátor voltam, a hydrotechnika minden szabálya ellenére, és esetleg a mező­gazdaság hátrányával. Mert ma nemcsak kisebb hajók, de majdnem kereskedelmi hajók is köz­lekedhetnének rajta, a mit egyátalában csak azzal találhatok indokolhatónak, hogy ha esetleg későbbi években a Fertő lecsapolása keresztül fog vitetni, ennek is elég heiye legyen, mivel ellenkező esetben attól lehet félni, hogy ez a túlságosan és mélyen ásott Hanság-csatorna a hozzákötött vágyakat és reményeket épp a mezőgazdák érdekében nem fogja kielégíteni, mivel az igen laza és turfás talajt annyira kiszárítaná, hogy minden körülmény közt gon­doskodni kellene egyes kapuk elhelyezéséről, 17

Next

/
Thumbnails
Contents