Főrendiházi napló, 1892. V. kötet • 1895. január 19–május 29.

Ülésnapok - 1892-82

LXXXÍl. OBS ben való részesítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. . Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Elnök: Senkinek sincs észrevétele? Akkor kijelentem, hogy a törvényjavaslat a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. Rudnyánszky József b. jegyző (szakaszonként olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Nem lévén észrevétel, a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatik, miről a képviselőház hasonlóképen értesíttetni fog. Méltóztassék felolvasni a bizottság jelentését a Rába és mellékfolyói szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Rudnyánszky József b„ jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Gyulai Pál jegyző: Zichy Nándor gróf! Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek! A Rába-szabályozás, valamint az előttünk fekvő törvényjavaslat két irányban van hivatva figyelmünket különösebben Is felhívni. Egyrészről az, hogy újabban is és kézzelfoghatólag rá lehet mutatni, hogy az ily kisebb-nagyobb szabályozási ügyeket kissé nagyobb körültekintéssel, az érdekeltek s a viszonyokat ismerőknek meghallgatásával kellene intézni, mint a hogyan az eddig gyakoroltatott; másrészről pedig az, hogy ezen a téren is az egyéni és polgári jogoknak tiszteletben tartása és megóvása szerintem a főrendek figyelmét komolyan felhívja. Méltóztatnak emlékezni arra az időre, a mikor e főrendiháznak jelenleg már sajnosán nélkülözött, a viszonyokat ott alaposan ismerő, birtokkal biró tagjai rámutattak azokra a következményekre, melyek a szabályozás ilyszerű keresztülviteléből eredni fognak. Az áramlat változott, a kor igényei megkívánták: a szabályozásnak meg kellett " lennie. Hiszen el lehet mondani mai napság: boldog ' vagyok, hogy ezen a vidéken nincsen birtokom, mert ott már a birtokokat áruk felett meg kellett fizetni és e mellett a birtokos belevitetett ujabb beruházásokba és gazdasági berendezési költségekbe, a melyek a viszonyok kellő megfontolása és alaposság nélküli rendezése következtében azzal fenyegettetnek, hogy veszendőbe mennek. 1ZÁGOS ÜLÉS. 127 De átalában a magyar vízszabályozási és* vízjogi ügy is azt követeli, hogy ezen alkalommal komoly felhívás történjék, mert a mi szabályozásaink nagy része meg nem felel rendeltetésének. Nagy része költségesebb, mint a milyennek lennie szabad, hogy gazdaságosnak legyen nevezhető, és nagy része olyan, hogy czéljának meg nem felel. Ezen felhívásra, azt hiszem, az illető szakminister maga lelkületében és eszében cselekedni fog, csak azt hiszem, hogy valamint a ministeri ügykezelés, úgy a törvényhozás is ezen viszonyokkal való számolásra és figyelmének arra való irányítására hivatott lehet. De a másik kérdés szerintem még ennél sokkal komolyabb. Én magam is sokat foglalkoztam szabályozási dolgokkal és azok jogi viszonyaival. Magam is, ha nem is nagy, de mégis viszonyaink között eléggé jelentékeny szabályozási társulatnak vagyok 1857 óta elnöke. Láttam azt az absolut korszak alatt, láttam a magyar törvények védpajzsa alatt és foglalkoztam mindenkor ügyeivel. Ránk is akartak erőszakolni ujabb munkákat, követeltek tőlünk költségeket ezekre, követelték ezeket az absolut időkben, és mi megtagadtuk azokat, mert czélszerüknek és megfelelőknek nem tartottuk. Történtek eddig az alkotmányos időkben is kísérletek, mert a vágy valamit tökéletesíteni és valamit javítani igen természetes, a ministeriumok igen szívesen hordozzák a haladás zászlaját, és mi ott, a hol czélszerűnek látjuk, igen szívesen követjük őket; de azt, hogy az alkotmányos időszakban egy jogállamban egy társulatra, ha az kölcsönt nem akar felvenni, a kölcsönt rá lehessen erőszakolni törvény által, a midőn a törvény már megállapította a társulatnak jogi alapját és létviszonyait, hogy úgyszólváu, egy külön speciális egyént, erkölcsi személyt, minő a szabályozó társulat, a törvényhozás saját hozzájárulása nélkül megadóztasson törvény utján, erre én példát Magyarországban nem tudok; azt hiszem, hogy jogállamokban hiába is keresnők ezt, és azt hiszem, hogy ezzel az eljárással oly térre lépünk, a mely a birtokjogot és az egyéni szabadságot, a mely a jog alapja az államban, sérti és veszélyezteti. Én azt a törvényt, a mely ennek egyik kiegé-