Főrendiházi napló, 1892. V. kötet • 1895. január 19–május 29.

Ülésnapok - 1892-82

124 LXXX1L ORSZÁGOS ÜLÉS. nyaink az utolsó öt-tiz év alatt oly előnyösen változtak, (Közbeszólások íalfelől: De igen!) hogy azoknak a kamatlábra valami elhatározó befolyás volna tulajdonitható. Hiszen peres hátralékaink most is csak akkorák, mint azelőtt voltak, ügyeink most is csak úgy folynak, és a mint a magyar igazságszolgáltatást megsüvegeltük 30 — 40 esztendővel ezelőtt, úgy szivünk mélyéből kívánjuk, hogy azt ma is megsüvegelhessük. Telekkönyvi viszonyainkat a bevételek rendezése által ugyan kissé javítani igyekszünk, de ez a javitás oly lassan halad előre, hogy úgy hiszem, a kormány is e valóban siralmas állapot javításának szükségét élénken érzi. A csekély összegekre vonatkozó perek előmozdítása ma is oly nehezen folyik, mint ezelőtt öt-tiz évvel; itt lényeges javításokat nem lehet föllelni, de különben is a törvényes kamatláb megállapítása nem oly dolog, a melyet márólholnapra vállozó viszonyokra lehetne és kellene állapítani. Hiszen ezt nem minden öt esztendőben kell változtatni, ez állandó, maradandó dolog akar lenni. Sajnosak volnának azok a financiális és hitelviszonyok, a melyekben a törvényes kamatláb gyakran változnék. Igenis az a nagy átalakulás, a mely az átalános tőketermelésben, a mely az értékszolgáltatásban világszerte helyt foglal, azon nagy tér, melyet nem a pénz, hanem a gyűjtött tőke és annak képviselete elfoglal, az a roppant summája az értékeknek, a mely ezen a téren megfelelő értékesítést keres, az értékeket termelő munka és vagyon körében; ez idézi elő világszerte a kamatláb leszállítását és ennek következése az, a mi édes hazánkra nézve is e körülmények közt bizonyosan jótékonyan hat"; hanem annak absolut igazságát, hogy csekély kamatláb nagy gazdasági lendület és boldogság, elfogadni nem birnám, jóllehet mindenesetre mindenkinek, a kinek pénzre van szüksége, jől esik, ha azt olcsóbb kamatlábbal tudja megszerezni. Tehát a kamatláb olcsósága csak átalában az értéktermelés más viszonyainak is megfelelő alakulásában kell, hogy keresse és találja compensatioját és csak azok mellett jó, üdvös és helyes. De e kedvező viszonyok nagy intelmet foglalnak magokban reánk nézve, hogy a pénzügy, a közigazgatás, a hitelügy, szóval az állami ügyek és érdekek elintézésének minden körében kerüljük a túlkapásokat, az elhamarkodátokat és orvosoljuk mindazt, a mi viszonyaink közt még e kedvező kamatláb ellen reagál, vagy reagálhatna. És főleg tiszteljük az igazságot, tiszteljük a polgárok jogait nemcsak a magán-, hanem a közélet és alkotmány körében is, mert az is nagy igazság, hogy a szabadság, a népképviselet, az alkotmányos jogok fejlődése, a közügyeknek alkotmányos úton felelősség mellett való kezelése, a hitel emelkedésének és fen tar fásának nagy tényezője országonként. Ez alkotmányos jogoknak tisztelete és fentartása pedig a népképviseleten alapszik ; a népképviselet pedig alapszik az egyes polgárok önkép visel te tési jogán, az ő választási joguknak tiszteletben tartásán, szabadságuknak gyakorlati megóvásán. És én az utóbbi időkben sajnosán veszem észre, hogy oly tér felé közeledünk, a melytől eddigelé mindenkor távol voltunk. Mert minden országban megeshetik az, a választások természetével jár az, hogy az egyik és a másik pari is igyekszik érvényesülni és ezen igyekezetében nem nagyon válogatós az eszközökben. De egy van, a mi magának az alkotmánynak gyökerét támadja rang: az, mikor a választási jognak és a szabadságnak védelmére hivatott közigazgatási hatóság könnyelműen és megfontolatlanul megfosztja a polgárt választási jogától (Mozgás balfelől.) vagy hogyha oly hibásan szerkeszti azokat az okmányokat . . . (Felkiáltások: Ez nincs napirenden!) Andrássy Aladár gr.: Térjünk a napirendre ! Zichy Nándor gr. : ... a melyek alapján a választás gyakoroltatik, (Felkiáltások balról : Napirend I) hogy kénye és kedve szerint határozhat ezen választási jog iránt. Ezek a dolgok azok, melyeknek további elfajulása azt a kedvező és örvendetes fejlődést hazánkban, a melynek egy részét képezi a törvényes kamatláb leszállítása is (Derültség balfelől.) szerintem a legkomolyabban veszélyezteti, mert szellemi és erkölcsi haladás csakis erkölcsi alapon, csakis a törvény és igazság