Főrendiházi napló, 1892. V. kötet • 1895. január 19–május 29.

Ülésnapok - 1892-78

94 LXXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. állás nem egy a vallástalansággal. (Mozgás és felkiáltások jobbfelől: Dehogy nem!) Kérem, ha ma bejön ide egy angiikan ember, egyHerrenhuter, az is a bevett és elismert felekezeteken kivül áll, mint egyátalán minden vallás, a mely nem tartozik a bevett vagy elismert vallások közé. Ebben van épen a fallacia, méltóságos főrendek, hogy sokan a vallástalansággal méltóztatnak azonosítani a felekezeten kivül állást és ezt teszi ő eminentiája is. A mit a vallástalanság ellen rosszat, kárhozatosat egészen helyesen fel lehet hozni, azt mind a nyakába zuditja a kilépés szabadságának, tehát magának az egyéni lelkiismereti szabadságnak. (Ellenmondás jobbfelől) Hogy félreértés ne legyen közöttünk, én úgy vette n észre, hogy a kilépés alatt értették itt az áttérést is, azaz, ha valaki egy bevett vagy elismert vallásfelekezetből egy másikba tér át, holott kilépés alatt értem én — és, méltóságos főrendek, igy értik ezt átalában a tudományos terminológiában is — hogy kilépés az, mikor valaki kilép egy bevett vagy elismert vallásfelekezetből, de nem csatlakozik egy másik bevett vagy elismert vallásfelekezethez. Mondom, hogy visszatérjek az előbb mondottakra, bizonyos lenézéssel méltóztatott ö eminentiája a rendeletekről szólani, sőt azt méltóztatott állítani, hogy a rendeletek tárának nálunk nincs meg a kellő tekintélye. Engedelmet kérek, az állam cselekvőségének jogforrásairól egyáltalában ilyen magas helyről, a honnan az auctoritativ szempontok hű ápolásához vagyunk szokva, nem volt helyes oly nyilatkozatot tenni. (Mozgás jobbfelöl.) Azután nem is olyan pótlék ez a rendelet, a mint méltóztatott állítani. Azok a rendeletek nagyon különbözők és elkerülhetleuül szükségesek, mert a legalkotmányosabb ország sem rendezhet mindent törvényben. (Helyeslés balfelől) Schlauch Lörincz bibornok, nagyváradi püspök: Ezt nem mondtam! Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi minister: De úgy méltóztatott odaállítani a kérdést, hogy ez átalános követelmény és kiemelte ő eminentiája, hogy mihelyt rendeleti útra tereljük a dolgot, azt önkényes eljárásnak szolgáltatjuk ki. Engedelmet kérek, a törvény és az alkotmány alapján álló rendelet tekintélye teljesen olyan, mint a törvények tekintélye. (Helyeslés.) Nem azt mondom, hogy éppen úgy hozatik, mint a törvény, mert ilyet senki sem állithat., hanem azt épen úgy meg kell tartani, mint a törvényt, csakhogy nem szabad úgy állítani fel a kérdést, a mint ö eminentiája felállította, hogy itt alkotmányellenes és forradalomra vezethető rendeletekről van szó. Schlauch Lörincz bibornok, nagyváradi püspök: Pátensekről szóltam ! Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi minister: Forradalomra vezető rendeletekről tetszett szólni. A rendeletek közt vannak királyi rendeletek is; mert a kibocsátó szempontjából kétféle rendelet van: királyi rendelet és ministeri rendelet, tehát mind a kettő előtt, ha az alkotmány és a törvény alapján áll, kétségtelen, hogy épp úgy meg kell hajolni, mint a törvény előtt. A tartalom szempontjából többfélék a rendeletek és nemcsak afféle pótlékok, mint állítani méltóztatott. Vannak végrehajtó rendeletek, törvénypótló rendeletek és szükségbeli rendeletek és megkülönböztetünk egy negyediket is, a melyről itt is szó van, t. i. a törvényhozás felhatalmazása alapján kiadolt rendeletet, midőn a törvényhozás a saját hatáskörét, annál a bizalomnál fogva, a melylyel a kormány iránt viseltetik, (Felkiáltások jób',felöl: Nem viseltetünk bizalommal!) a kormányra ruházza. Ezt csak akkor teszi az országgyűlés, amikor az illető kormány iránt bizalommal viseltetik és azt hiszem, hogy ő eminentiája ismeri azt a nugy vitakérdést, hogy vájjon szabad-e megváltoztatniuk a kormányoknak a törvényhozás felhatalmazása alapján kiadott rendeletet, vagy nem. A módositvány ezt a controversiát kizárja, mert megadja annak a kormánynak, a mely iránt bizalommal viseltetik, a felhatalmazást, hogy kiadja ezt a rendeletet akkor, a midőn bizalmát birja a parlamentnek, a mely ezt a felhatalmazást adta. De azután gátat vet kormányzati úton tehető további változtatásoknak, mert kimondja, hogy a kiadott rendeletet csak törvénynyel szabad megváltoztatni. Óva int ő eminentiája továbbá attól, hogy ezt a ki nem forrott eszmét, a vallás- és lelkiismereti szabadságot befogadjuk. Engedelmet