Főrendiházi napló, 1892. IV. kötet • 1894. szeptember 29–deczember 28.
Ülésnapok - 1892-64
56 LMT. ORSZÁGOS ÜLÉS. kőzni. Csak arra kérem a méltóságos főrendeket, hogy e szakasz határozmányait és elhagyásának következményeit megfelelő higgadtsággal és megfontolással méltóztassanak elbírálni. Először is nem hagyhatom úgy odaállítani a törvényjavaslat rendelkezéseit, mintha abban a katholika egyház ellen irányuló bármely rendelkezés lenne, mely ezen egyházat eddig gyakorolt jogaiban bármi tekintetben korlátozná vagy csorbíthatná; másodszor azt a vádat sem fogadhatom el, hogy a 4. §. határozmányai ellentétben állanának a 6. §-al. A 6. §. úgy a katholika egyházra, mint átalában az összes bevett vallásfelekezetekre nézve azt az elvet mondja ki, hogy jogaik jövőbeu is változatlanul érvényben hagyatnak. Tudtommal ezen vallásfelekezeteknek egyike sem, legkevésbé pedig a katholika egyház, engedett meg oly tanokat, melyek a negyedik szakaszszal ellentétben állanak. Méltóztassanak ezt csak megfontolni! A ki ezt állítja, az a katholika egyházról azt állítja, hogy azért, mert valaki törvényben rendelt polgári kötelességét teljesítette, vagy valamely törvényben tiltott cselekvést nem vitt véghez, egyházi fenyiték alá eshetnék. Az én tudtommal — és ezt el merem mondani — a katholika egyház magának soha ilyen jogokat nem vindicált; ugyanaz a jogkör tehát, a mely eddig megillette, változatlanul meg fogja illetni a jövőre is. És én nem engedhetem meg ezt arra a térre átjátszani, mintha itt a katholika egyház ellen irányuló bármely tendentiáról lehetne szó, mert igenis vannak átalános, nemcsak elvek, hanem a gyakorlati életnek követelményei, a melyeket minden körülmény közt meg kell óvnunk. Ugy az előbbi, mint ezen szakasznak kihagyása mire vezet? Hiszen itt nemcsak a katholika egyházról, nemcsak a bevett egyházakról, hanem ezentúl keletkező egyházakról is van szó. Mit szólnánk mi ahhoz, ha azért, mert valaki polgári kötelességét teljesiti, vagy pláne, mert az állami törvények által tiltott valamely cselekményt nem akar véghez vinni, egy egyházi gyülekezet akár morális hatású, akár bárminemű egyházi fenyítéket alkalmazhatna az illető ellen? (Úgy van! halfelól.) Ez az immoralitásnak, az állami rend elleni lehetetlenségnek volna a törvénybe igtatása. Ez oly alapelv, hogy a ki az állami rendet akarja, ezt nem nélkülözheti, nem mellőzheti. Mindeu civilisált államban meg van ez. Nálunk is meg volt jogszokás alakjában; most kérjük, hogy legyen meg a törvény világos rendelkezése alapján is. Ezért ajánlom a 4. §. változatlan elfogadását. (Élénk helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, felteszem a kérdést. (Halljuk ! Halljtik!) Méltózlássanak azok, kik a 4. §-t változatlanul elfogadják, felállani. (Megtörténik.) Most már világosan kiveszem, hogy ez a többség s a szakaszt elfogadottnak jelentem ki. (Helyeslés.) Gáll József jegyző (olvassa az 5. §-t). Elnök: Ha nincs, ki szólni kívánna, a szakaszt elfogadottnak jelentem ki. -*. Méltóságos főrendek! A hatodik szakaszhoz többen vannak felírva s az idő előrehaladt. Azt hiszem tehát, hogy most a tanácskozást befejezhetnék s holnap folytathatnók. (Helyeslés.) E szerint ma a tanácskozást befejezettnek jelentem ki s a legközelebbi ülést holnap délelőtt 11 órára tűzöm ki. (Helyeslés.) Az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 2 óra 50 perczkor.)
