Főrendiházi napló, 1892. IV. kötet • 1894. szeptember 29–deczember 28.

Ülésnapok - 1892-68

LXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 139 telén azt a munkát elvégezni, a mit eddig 10.000 végzett el. Ez nem igy áll, mert 4950 körül lesz az anyakönyvi kerületek száma; 4.950 anyakönyvvezető fogja azt a munkát elvégezni, a melyet ma 10.000 anyakönyv­vezető végez, nem 10.000, hanem csak 8.000 községben. Ne méltóztassanak a 8.000 anya­könyvi székhelyet szembe állítani a 4.900 szék­helylyel, mert a katholikus embernek mit sem használ az, ha van egy helyben református anyakönyvvezető, a zsidónak nem használ semmit, ha van ott katholikus vagy református anyakönyvvezető. Zichy Nándor gr. ő excellentiája azonban nemcsak czélszerűségi okokból ellenzi a javas­latot, hanem azért is, mert ezen javaslat nélkül nem léptethető életbe a polgári házasság intézménye. Erre utalt Szapáry István gr. ő excellen­tiája is. Méltóságos főrendek! Az, hogy a polgári házasságról szóló törvényjaslatot elfogadta az országgyűlés mindkét háza, nem lehet ok a mellett, hogy a méltóságos főrendek elvessék az anyakönyvekre vonatkozó javaslatot, hanem akkor maradnak előbbi szavazatukhoz híven következetesek, ha a javaslat megszavazása által megadják a módot arra, hogy a másik már megszavazott javaslat életbeléptethessék. Méltóságos főrendek! Ha hazánk parla­menti történetére visszatekintünk, egy saját­ságos jelenség tűnik föl élőt lünk. Az ezen századbeli 20-as évekig alig fordult elő kezde­ményezés a nélkül, hogy két ominosus szóval ne találkoznánk: az egyik a systematicus tár­gyalás, a másik a junctim. Ez a régibb ország­gyűlési tárgyalások egyik fogása, melylyel a reformokat késleltették. Ezzel minden reform ellen küzdöttek. Ma már az a fogás nem hódit többé. Ma már azt nem mondhatjuk, hogy nem szavazzuk meg az anyakönyveket, mig az administratio reformja meg nem lesz, mig meg nem lesz a községi törvény: nem szavazzuk meg a községi törvényt, mig nem látjuk az egész administratio képét: nem tárgyaljuk a törvényhatóságok rendezését, mig nem látjuk a garantialis törvényjavaslatokat, ma már elmúlt a junctimoknak és sistemáknak az ideje. Zichy Nándor gr.: Rendszer nélkül! Hieronymi Károly belügyminister: Nem rendszer nélkül! Ö nagyméltósága bizo­nyára épp úgy ismeri, mint én, más államok közigazgatási reformjának menetét; nem fogja tehát mondhatni, hogy például a porosz köz­igazgatási reform rendszer nélkül alkottatott volna meg. Méltóztassék csak emlékezetébe fel­idézni azt, hogy a porosz közigazgatási reform kezdődött a Kreis-Ausschussokkal. Nekünk és mindazoknak, a kik ezt a rendszert helyeslik, azt az ellenvetést nem tehetik, hogy azért, mert részenként csináljuk, abban nem volna rendszer, hogy azért, mert mi feladatul tűztük ki Magyarországot minden tekintetben az egyéni és személyes szabadság biztosítékaira helyezni, abban ne volna rendszer. Kell-e nekünk éppen a községi törvényen kezdenünk ? Nem indulhatunk-e el más úton ? És ha már megteszszük ezen reformra az első lépést, hogyan lehet a második lépést azzal indokolni, hogy függővé tegyük azt más javaslatoktól, a melyek ezen ügy gyei, mint már kimutatni igye­keztem, semmi szerves összefüggésben nin­csenek? Bátor vagyok a méltóságos főrendeknek még emlékezetűkbe idézni azt, hogy egész Európában még csak Ausztriában, nálunk, valamint a Skandináv államokban és Orosz­országban nincs az állami anyakönyv-intéz­mény behozva. Behozták azt másutt részint nagy forradalmak alatt, részint egyéb nagy átalakulások folyamán, de behozták másutt nyugodtan, mint egyéb közigazgatási reformot. Ezen anyakönyvi javaslatnak, azt hiszem, csak azért találkozik ma annyi ellenzője, mert történetesen összefüggésben áll az egyház­politikai kérdésekkel. Pedig ezen anyakönyvi javaslat nem egyházpolitikai természetű, ez a közigazgatás kérdése, mert a helyes közigaz­gatás nem nélkülözheti az állami anyakönyveket még akkor sem, ha a községi reform sokkal távolabb állana, mint a hogy nálunk ma van Ismétlem, nem egyházpolitikai kérdés ez. Az államnak a saját anyakönyveire szüksége van, és hogy mennyire bevált ez az intézmény, ezt a legjobban mutatja az, hogy azok az államok, a melyekben ez az intézmény egyszer meghono­18*

Next

/
Thumbnails
Contents