Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.

Ülésnapok - 1892-41

74 XLI. ORSZÁGOS ÜLÉS. Kérem méltóztassék a jelentést felolvasni. Bánffy György gr. jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Kiván-e valaki átalánosságban a javaslathoz hozzászólni ? Ha senki sem kivan szólni, kimondom határozatilag, hogy a mélt. főrendek a vinkovcebrecskai helyi érdekű vasútnak a gunjai álló mástól a Száva áthidalásával Brecskáig leendő folytatásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják. Következik a részletes tárgyalás. Rudnyánszky József b. jegyző (szakaszonkin! olvassa a törvényjavaslatot, mely észrevétel nélkül elfogadtatik). Elnök: Sem átalánosságban, sem részletekben kifogás nem tétetvén, kimondom határozatikig, hogy a méltóságos főrendek az imént felolvasott törvényjavaslatot ugy átalánosságban, mint részleteiben elfogadták, miről a képviselőház a szokott módon értesíttetni fog. Következik a főrendiház pénzügyi, közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának a telepítésről szóló törvényjavaslatra vonatkozó jelentése. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Kivan e valaki átalánosságban hozzászólni ? Zichy Antal: Nagym. elnök ur, m. főrendek! örömmel üdvözlöm a telepítésről szóló törvényjavaslatot, az indokolásában részint bővebben előadott, részint érintett indokoknál fogva, mint. a mely javaslatban a megindítandó actiónak első kezdetét látom és remélem, hogy az ugy nemzetgazdaságilag, mint más, nemzetiségi és kultúrai tekintetben a legüdvösebb hatást fogja gyakorolni. Méltóztassanak megengedni, hogy a tárgy fontosságánál fogva, miután már előie kijelentem, hogy a törvényjavaslatot ugy átalánosságban, mint részleteiben elfogadom, némely dolgok iránt mintegy kérdést intézzek a t. minister úrhoz és ezekről felvilágosítást kérjek,. • Az átmeneti, vagyis zárhatározatok közt némileg meglelem ugyan a feleletet arra, hogy minő visszaható ereje lesz ennek a törvényjavaslatnak, mert a 25. §. azt mondja, hogy a már eddig eszközölt telepítésekre ezen törvény nem alkalmazandó, csakis a tőrvényjavaslat 24. §-a. De méltóztatnak tudni többen is, nemcsak én saját tapasztalásomból, hogy vannak olyan, hogy ugy mondjam, pseudo-telepek az országban, leginkább szőlőterületeken, a hová bevették magukat szegény emberek és addig, a míg a szőlő virágzó volt, legalább rendes foglalkozást találtak; de mióta a philoxera-pusztilás bekövetkezett, reudes keresetök megszűnt és olyan quasi telepesekké váltak, a kiknek hováiartozandósága iránt sok helyütt az ember nincs tisztában. Hozzátehetem, hogy az ilyen, úgyszólván lopva tenyésző telepesek az illető szomszédoknak nem nagy örömére szoktak válni, mert ezeknél az embereknél sem a tulajdon szentsége valami nagy tiszteletben nem áll, sem az orgazdaság gyanújától nem egészen mentesek. Én tehát bátor vagyok a t. minister úrhoz kérdést intézni, méltóztassék felderíteni, minő állást foglal el ebben a kérdésben és esetleg szándékozik-e rendeleti utón ebben az irányban valami intézkedést tenni? Magára a törvényjavaslat egy-két s-akasz részletes tárgyalás alkalmával a méltóságos főrendek engedelmével szintén fogok némi észrevételt tenni, illetőleg némi felvilágosítást kérni. Bethlen András gr. földmívelésügyi minister: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Zichy Antal főrendi tag ö méltóságának átalánosságban felhozott felfogására vonatkozólag részemről is azt mondhatom, hogy ez a törvényjavaslat minden esetre egy nagyobb actiónak kezdetét jelzi és örvendetes körülmény, hogy Magyarország elég erős és pénzügyileg is elég rendezettnek tartja magát, hogy e kérdéssel foglalkozzék, olyan kérdéssel, a mely a múlt század egy rövid cyclusában épen nagy horde:ejü actiót képezett, a melynek sikeres eredményét most is tapasztaljuk. Azóta egységes rendszer alapján eszközölt telepítést az állam nem folytatott; folytattak egyes nagybirtokosok, folytatott egyes speciális czélok elérésére az állam is, de ilyen egységes actiót, mint a minőt e törvényjavaslat contemplál, nem. Épen azért ismételve kifejezést adok abbeli nézetemnek, hogy azon anyagi eszközök, melyek alap-