Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.
Ülésnapok - 1892-39
XXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 55 Igen egyszerűen nekem, mint katholikusnak nem lehet kifogásom az ellen, hogy valamely katholikus intézet az állam segítésében, gyámolitásában részesüljön, hiszen van erre példa más, nem katholikus intézeteknél is bőségesen és én csak örömmel üdvözlöm, valahányszor akár az egyház, akár a tudomány terén felekezeti intézetek is segélyeztetnek az állam által. Ha tehát a kassai jogakadémia fentartásához az állam bizonyos összeggel járul és ezen összegre nézve a költségvetésben provisio történik, ahhoz szívesen hozzájárulnék. Azonban a tapasztalatok és a köteles óvatosság elővigyázatra intenek, minthogy a katholikus intézeteknek ily alakban való szerepeltetése a budgetben praejudiciummal szokott járni. Láttuk ezt a tudomány egyetemnél, a Pázmány-egyeiemnél is, a melyre nézve a cultusminister maga is azon álláspontot foglalja el — legalább a nyilatkozatai oda magyarázhatók —- hogy ezen egyetem már többé nem tisztán katholikus jellegű, nem katholikus intézet. Már pedig ily úton és módon ezt a kassai jogakadémiára is érvényesíteni hozzászólás és ellenkezés nélkül nem lehetne helyesen. Mielőtt tehát a minister úrhoz e részben felvilágosítás végett kérdést intéznék, e kérdésre vonatkozó álláspontomat határozottabban kívánom jelezni. Tudtommal ezen jogakadémia, ugy, mint a katholikus intézetek nagy része, alapítványokból származott, katholikus pénzből, katholikus családok, a Ketzerek, a& Andrássyak és mások alapítványa által hivatott életre. Ehhez járul az, hogy létezése királyi megerősítéssel, sanctióval, szabadalommal jár és járul az is, hogy ezen katholikus intézet az apostoli király különös pártfogása, felügyelete, gondozása alá tartozik, és azon vagyonnak, azon intézeteknek képezi egy részét, a melyekről mi kathoíikusok nagyon jól tudjuk, hogy az apostoli király különös engedélye nélkül más czélokra, még más katholikus czélokra sem fordíthatók, mint a melyre eddig az ő helybenhagyásával fordíttattak. De különben is lehetetlen, hogy egy ily intézetnek, ily alapítványnak jogi természete egyszerűen csak az által, hogy bteonyos összeggel a budgetben szerepel, vagy abba beállittatik, sérelmet szenvedhetne; de az el sem igazitható szerintem a nélkül, hogy ezen ügybeni változásokat és intézkedéseket meg ne előzné annak eredete és jogi természete, iránt azoknak meghallgatása, a kiknek ahhoz jogosult hozzászólásuk van. Én tehát a nagyméltóságú miniszter urat mindenek előtt kérném, hogy ezen ügy mivoltáról lenne kegyes felvilágosítani és telhetőleg megnyugtatni, ehhez lévén alkalmazandó ezen tétel iránt adandó szavazatom is. Csáky Albin gr. s vallás- és közoktatás ügyi minister: Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek! Ama kérdésre vonatkozólag, a melyet ő excellentiája Zichy Nándor gróf úr fölemiitett, a következőket van szerencsém a méltóságos főrendek nagybecsű tudomására hozni. (Halljuk!) A kassai jogakadémia államosítása, illetőleg e jogakadémia szükségleteinek az állami költségvetésbe való fölvétele igen egyszerűen a tanulmány-alap, illetőleg a tanulmányi alapból föntartott katholikus jellegű tanintézet érdekében szándékoltatik. A ki a tanulmányi alap helyzetét ismeri, a mint ö excellentiája Zichy Nándor gr. ur kétségkívül ismeri, tudja, hogy a tanulmányi alap már nem képes megfelelni rendeltetésének, nem képes fedezni mindazon szükségleteket, melyek természetszerűleg a tanulmányi alapra hárulnak. A tanintézeteknek folyton fokozódó igényei, a legújabb időben törtéot fizetésszabályozás, az itt-ott szükséges újabb építkezések, a régi épületek helyreállítása, mindezek évről-évre oly rendkívül fokozódó költségeket teremtenek, hogy azokkal a tanulmányi alap jövedelme nem bir lépést tartani, mert e jövedelmet nem lehet oly arányban fokozni, mint a mily mértékben a kiadások fokozó Inak. Hogy tehát a tanulmányi alap rendeltetésének megfelelhessen, kötelességem volt gondoskodni arról, hogy a jövedelmeknek elérhető fokozásán fölül a tanulmányi alap kiadásai is lehetőleg apasztassanak. Ez a czél vezetett engem arra az eszmére, hogy egy, eddig a tanulmányalapból föntarlott tanintézet, nevezetes n a kassai jogakadémia ezentúl az állami költségvetésben nyerje ellátását, illetőleg, hogy e tanintézet megszűnjék a tanulmányi alapnak egyik