Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.

Ülésnapok - 1892-38

XXXVIIÍ. ORSZÁGOS ÜLÉS. nem tartanám, leszek bátor arra megjegyzéseimet előadni. Lukács Béla kereskedelemügyi minister: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Méltóztassanak megengedni, hogy erre az interpellatióra, a melyről csak most értesültem, azonnal megadjam a választ, és azt hiszem, a választ leghelyesebben ugy adom meg, ha elmondom egyszerűen a tényállást, a melyről szó van. Puskás Tivadar, ki a találmányok terén több sikert mutatott fel és a kinek első és pedig a külföldet megelőző alk. tása volt a Budapesten ez idő szerint létező távbeszélő, ket évvel ezelőtt egy új találmánynyal iépett fel, a »Telefoii-hirmondó«-val. Hozzám fordult azzal a kéréssel, engedném meg, hogy találmányával első sorban a fővárosban kísérleteket tehessen. Miután egy egészen új találmányról volt szó, a melynek sem practicus hasznát, sem keresztülvihet őségét akkor még meg nem bírálhattuk, azt válaszoltam, hogy igenis örvendek ily találmánynak, gondolom, hogy annak gyakorlati haszna is lesz és a kísérletezésre minden lehető alkalmat meg akarok adni, de a végleges elhatározást fentartom arra az időre, a mikor majd meglátjuk, hogy mi a találmány lényege, mert ha a találmány oly irányban fogna érvényesülni, a mint az kezdetben mutatkozott, akkor számos kérdés merül fel a gyakorlati alkalmazás fonalán, a melyeket komolyan meg kell fontolni és a melyeknek megoldásáról gondoskodni kell. Másfelől a villamos berendezések engedélyezéséről szóló törvény értelmében bizonyos határozmányok érvényesítése kötelességemben áll és ennélfogva a végleges engedélyt arra az időre tartom fenn, a mikor a találmány jelentőségét ismerni fogjuk. E szerint határozottan csak kísérlet czéljából adatott meg az engedély, hogy kössék össze a létező telefon vezetékkel, vagy új telefonvezetékeket létesítsenek; de ismétlem, kisérletképen, mely a kormányra nézve semminemű kötelezettséget meg nem állapított. Később ezen ideiglenes engedély alapján tényleg megtörténtek a kísérletek és a találmánynak bizonyos practicus alkalmazhatósága bebizonyult. Akkor megindultak az engedélyezési tárgyalások és első sorban tisztába kellett jönnünk azokkal a kérdésekkel, a melyek ily közintézménynél irányadók; mert itt többféle érdek veendő figyelembe: büntetőjogi határozmányok, rendőri intézkedések, magánosoknak becsületbeli ügyei, titkok és több más szempont. Ennélfogva a »Telefon-birmondó« kérdése az érdekeit minisztériumokból alkotott külön enquéteben beszéltetett meg és ott állapítottuk meg azokat a feltételeket, melyeket ily intézmény irányában a köz- és a magánérdekeknek jogos védelme szempontjából érvényesíteni kell. Azon kívül pedig megállapittattak azon feltété lek, a melyeknek kikötésére engem positiv tör vény kötelez. Nevezeiesen, — mint említettem, — a villamos vezetékek béren lezéséről alkotott törvény a villamos vezetékek berendezését kormányhatósági engeJélytöl teszi függővé, ennélfogva a »Telefon-hirmondó« is, mint villam"S berendezés, állami, illetőleg kormányhalósági engedélyezés tárgyát képezi a törvény erejénél fogva és nekem nincs jogom ettől eltérni. Ezen törvény megállapítja az ily berendezésekre nézve azon feltételeket is, a melyek alapján azok engedélyezhetők. Nevezetesen kimondja a kormánynak azt a kötelességét, hogy a díjak megállapítására bizonyos befolyást tartson fenn magának, a mennyiben pedig közérdek szempontjából tartatnék szükségesnek a vállalatnak állami kezelésbe vétele, a törvény kötelezőié^ állapítja meg, hogy az állami megváltás szintén köttessék ki. Ki van kötve továbbá a törvényben az államra való átszállás joga és míg több ily határozmány is, a melyeket a törvény imperativ módon tesz a kormány kötelességévé. E feltételeket újabb engedély megadásánál természetesen nekem is szem előtt kellett Iártanom. Hosszas, igen részletes és beható tárgyalások alapján tehát, a mellekben részt vettek a többi érdekelt minisztérium kiküldöttei is és az akkori engedélyes, állapíttatott meg az az engedély-okirat, a melyről a t. gróf úr szólott. Mikor mindez meg lett állapítva és láttam, hogy az intézmény csakugyan olyan, mely bizonyos közérdekű haszonnal jár, törvényben gyökerező jogomnál fogva, de másfelől szem előtt tartva azokat a közerdekeket, melyeket