Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.

Ülésnapok - 1892-59

LIX. ORSZÁGOS ÜLÉS, 307 az ország joga és törvénye alapján. (Úgy van! Úgy van! bal felől.) Jelenleg az ország joga és törvénye ezt visszaveszi és azt rendeli, hogy jövőben a házassági viszonyokban polgári jog hatályú Ítéleteket csak az állami biróságok hozhatnak, és én tiltakozom az ellen, hogy a dolgok mai állása az, hogy civilis hatálylyal Ítélhetnek az egyházi biróságok, e bíróságoknak mintegy a vallási tételeken alapuló jogaként fogassák fel. (Helyeslés bal felől.) E tőrvényjavaslat 136. §-a azt mondja: »A házassági ügyekben való bíráskodás a királyi bíróságokat illeti.« Ennek természetes következése az, hogy a mely pillanatban ez a törvény hatályba lépett, civilis hatálylyal többé egyetlen egy egyházi bíróság sem itélkezhetik. (Helyeslés bal felől.) Ha ítélkeznek, ez csak egyházi és vallási téren érvényes, de nem a polgári jog terén. (Helyeslés bal felől.) De ennek természetes következménye továbbá, hogy a folyamatban levő perek, melyeket a felek abban a hitben s a jelenleg fennálló törvénynek azon hatása alatt indítottak, hogy ott, a hol indították, a házasság jogérvénye vagy felbontása felett civilis hatálylyal nyerhetnek ítéletet, átteendők azon bírósághoz, melyet az ország törvényei mint a jövőben egyedül competens biróságot megjelölnek, (Helyeslés bal felől.) Ezért méltóztassék, kérem, ezt a cardinalis tételt bentartani a törvényjavaslatban, ugy, a mint az van. (Helyeslés bal felől.) Zichy Nándor gr : Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! A mi katholikus felfogásunk — megengedi nagyméltóságod — igen egyszerűen az, hogy egyházi dolgokban, a hit és vallás, s a házasság dolgaiban az egyházat illeti meg a jogszabás és ezen jognak végrehajtása. Nagyméltóságod felfogása az, hogy a jogszabás és annak végrehajtása az államot illeti. Nagyon természetesen nem vitatható nagymélíőságod ebbeli felfogásának jogosultsága; tőlünk sem -vitathatóéi a mienk, mely századok által elismertetett és melyből kifejlődött az európai polgári jog maga, és melyből ezen házassági jog is merítette legnagyobb részt a jót, a mi benne van, kétségkívül. Azt egyébiránt elismerem, hogy nagyméltóságod a maga álláspontjából nem járulhat a javaslathoz, de én a jogfentari ás szempontjából pártolom az indítványt. (Helyeslés jobb felől. Felkiáltások: Snavazsunk!) Elnöki Nem kivan senki sem szólani? Széesen Antal gr.: Szabad csak egy kérdést intéznem a minister ur ő excellentiájához? Megvallom járatlanságomat abban a tekintetben, hogyan áll a viszony akkor, midőn például egy országban nem polgári törvény lép az egyházi törvény helyébe, hanem változott körülmények közt egy polgári jog helyébe egy másik polgári jog lép, például valamely tartomány eifoglaitatik és egy másik hatalom joghatósága alá kerül, akkor a már függőben lévő perek az uj törvény alapján itéltetnek-e meg, vagy pedig a már függő perekre nézve van bizonyos tekintet arra, hogy visszaható erővel ily pereket elintézni nem lehet? Én tudatlanságomat igen őszintén bevallom, s azért bátor vagyok ő excellentiájához e kérdést intézni. (Helyeslés jobb felől.) Szilágyi Dezső igazságügyminister: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Ily általánosságban feltett kérdésre én csak egy kimerítő értekezéssel válaszolhatnék; hanem megkísérlem ezt alkalmazni a jelen törvényjavaslatra és a fenforgó esetre. Ha bármely államban az állam jogrendje szerint bizonyos biróságok birtak bírói hatósággal bizonyos peres ügyekben és azután hozatik egy uj törvény és az mondatik, hogy ezen biróságok nem fognak bírni többé hatósággal ezekben a peres ügyekben, hanem más civilis biróságok alkottatnak, akkor igenis az eddigi civilis biróságok joghatósága, bíráskodási joga megszűnik és csak az újonnan alkotott biróságok birnak a törvény erejénél fogva bírói hatósággal. Ugyanezen elv van itt is alkalmazva. Eddig az ország joga szerint hatósági ügyekben civilis hatályú bíráskodási joggal az egyházi székek voltak felruházva és jövőre polgári biróságok lesznek azzal megbízva, tehát azokra átmegy a jurisdictio, mihelyt a jelen javaslat mint törvény hatályba lép. E javaslatban tehát csak az általános elv lett érvényre emeive. Hogy pedig az új törvénynek mennyiben van visszaható ereje, nem a birói hatóság 39*