Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.

Ülésnapok - 1892-59

298 LIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. polgári házasságkötést a törvényesen bevett vallásfelekezetekhez tartozó feleknél a vallási esketés előzi meg.« Ha ez el nem fogadtatnék, akkor 6 eminentiája ugy módosítaná : »a vallási esketés előzheti meg«, és ha ez sem fogadtatnék el, ö eminenfiííja ezt javasolja: »a vallási esketés követi*. Tehát először »előzi«, másodszor »előzheti« és harmadszor »követi«, Szász Károly ev. ref. püspök: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Méltóztassanak megengedni, hogy mielőtt a határozati javaslatra nyilatkoznám, ő eminentiája a herczegprimás és bibornok ő főmagassága által beadott és most már, mint értesültünk, háromszoros javaslatra nézve igen röviden nyilatkozzam. (Halljuk) A legelsőre nézve, a melyre ő excellentiája az igazságügy mi nister ur mondotta, hogy az két házasságkötés feltételétől teszi függővé magának a házasságnak érvényéi, legyen szabad még azt is megjegyeznem, hogy miután abban kötelezőleg akar kimondatni az, hogy előbb az egyházi kötés megköttessék és azután következzék a polgári megkötés, mi történik az esetben, a mi egész gyakori eset lehet, hogy t. i. az rgyházi kötés tőle megtagadtatik egyházi akadályok miatt? Vaszary Kolos bibornok, esztergomi érsek: Azért kértem, hogy a következő paragraphusok is felolvastassanak! Szász Károly ev. ref. püspök: Bátor leszek folytatni. Mi történik? Vagy az, hogyannak szószerinti értelmében akkor a polgári kötést sem lehet megkötni, mert nem előzte meg egyházi kötés, vagy pedig kimondatnék az, hogy ha az egyházi kötés megtagadtatik, akkor kell menni a polgári hatósághoz. Ez nem polgári házasság, hanem Nothcivilehe, a szükségbeli házasság, a melyről szintén el lehet mondani mint azt már ő excellentiája a t. igazságügyminister megmondta, hogy az már a tegnapi szavazás által superálva van. Átlérek most ő eminentiájának második indítványára. »Elözheti meg«. Mi előzheti meg? A polgári házasság kötelező megkötése az, a mi a házasságot törvényessé és érvényessé teszi. Ezt követheti és ez százszor ki van mondva az indokolásban világosan, a törvényjavaslatban pedig az állal, hogy az nem tiltatik; semmi erre vonatkozó nem mondatik, sőt ellenkezőleg, a büntelö határozatok közt világosan meg van mondva, hogy a polgári köté^ megtörténte előtt, a ki megköti a házasságot egyházilag, az büntetendő. Tehát önként értetik ebben, hogy azután meg lehet -kötni az egyházi házasságot. A mi ő eminentiájának harmadik módosítását illeti, azt gondolom, hogy az nem kivan ujabb czáfolatot, ezt tehát semmi esetre sem fogadhatnám el. Áttérek most, méltóságos főrendek, a határozati javaslatra. Azokból az indokokból, a melyeket ő excellentiája az igazságügyminister ur kifejtett, én ezt a határozati javaslatot egészen feleslegesnek tartom, ahhoz hozzájárulni nem szükséges, a magam részéről pedig azért nem tartanám helyesnek, mert a határozati javaslatban foglalt kifejezések igen sok felreértésre és félremagyarázatra szolgáltatnak okot. Például az foglaltatik benne, hogy »a polgári megkötés által az egyházi házasságra lépés tekintetében fennálló vallási kötelezettség«. Hát mégis két házasság van, pedig tegnap és ma is az demonstráltatok, hogy házasság csak egy van. Van annak polgári megkötése, a mely érvényessé teszi a házasságot és van egyházi megáldás, a mely nem tiltatik, ajánltatik ezen határozati javaslat által és azon nyilatkozatokkal, melyek az indokolásban nyomtatva vannak és a melyeket a kormány nevében a t. minister ur itt élőszóval elmondott. Megvallom, hogy abban, hogy utasíttassanak a polgári tisztviselők, hogy ők legyenek tanácsadók, hogy az egyházi kötéshez is menjenek a felek: bizonyos tekintetben az egyházi dolgokba való beavatkozást látom. Hiszen a lelkipásztor a maga híveit — ugy vélem — eléggé figyelmezteti erre. Egyházi dolgokban tanácsot adni nem a polgári hatóság közegeinek, hanem felfogásom szerint nekünk, lelkipásztoroknak kötelességünk. És méltóztassék Keglevich István gr. méltóságos főrendiházi tag megengedni, az felesleges, hogy a polgári hatóság közegei utasítsák a feleket az egyházi megkötésre. A poí-