Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.

Ülésnapok - 1892-58

258 L VIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. arra gondolnunk, hogy a régi főrendi táblának százados működéséhez nincsenek a magyar érdekek védelme körül szerzett érdemek oly fényes emlékei csatolva, a melyeknek a mai időkig átható melegével a nemzet a mi tévedéseinket is expiálni akarná vagy tudná; sőt tartanunk kell attól, hogy meglehet tévesen, de a fenforgó jelenségekre jóhiszeműleg alapitható következtetésekkel mindinkább elterjedést nyer amaz elszomorító és esetleg nagy változtatásokat előidézhető nézet, hogy nincs, nem volt s talán nem is lehet magyar főrendiház, mely a történelmi előjogok nagyobb vagy kisebb száma, de mindig túlnyomókig uralkodó birtokában felemelkedhetnék ama tisztR, egészséges, éltető levegőjű magaslatra, a melyen gondos körültekintéssel ugyan mindig, de egyszersmind a kor követelményei és a nemzet függetlenségének minden irányban kiterjedő védelme körül is helyes érzékkel a nemzet fejével együtt gondolkodni, a nemzet szivével együtt érezni egyátalán képes legyen. Sapienti pauca. Másodszor is elfogadom a törvényjavaslatot. (Helyeslés a baloldalon.) Gyulai Pál jegyző: Zichy Pál Ferencz gr.! Zichy Pál Ferencz gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Engedjék meg, hogy röviden indokoljam szavazatomat. A törvényjavaslat a liberális ministerium radicális egyházpolitikáján alapult, a képviselőház által elfogadott polgári házasság kötelező formában. Liberális, kötelező és radicális: három egymástól eltérő fogalom. Non omne trinum perfectum. (Derültség és tetszés jobb felöl) ' Midőn a múlt évben itt e házban és a bizottságokban az egyházpolitika tárgyal tátott, én magamat távol tartottam azért, mert idöelőttinek véltem helyeslőleg vagy nem helyeslőleg nyilatkozni, de azért is, mert azon reménynyel kecsegtettem magamat, hogy az állam és az egyház élén álló férfiak egy modus vivendit fognak találni arra, hogy az egyház és a vallás noli me tangere-jének ós az állam érdekeinek is elég legyen téve, üdvösebbnek tartván amieá-f per nélkül, mint egy végrehajtást per utján. Reméltem azért is, mert az államnak és az egyháznak ugyanaz az egy ellensége van, ki az egyenetlenségen csak örvend. Az állam és az egyház egyetértve, a közös ellenség méltányos követelésein vállvetve sokat segíthet, méltatlan követelései ellenében viribus unitis erélyesen védekezbetik. (Helyeslés a jobboldalon.) Reméltem végre azért is, mert az egyház és az állam jó egyetértése a ministeri indokolásban annyiszor hangsúlyozott állami consolidatiot és az ugyanott hangsúlyozott vallásosság gyarapodását hathathatósan elősegíti, a kettő közti súrlódás pedig mindkettőnek csak gátul szolgál. Reményemben csalatkoztam. A törvényjavaslat itt fekszik előttünk. Hogy kin akadt meg és min akadt meg, és miért akadt meg az egyetértés, megítélni nem tudom, nem lévén e felöl tudomásom; de tudomásul veszem. Tény az, méltóságos urak, hogy a törvényes képviselet a miniszteri javaslatot elfogadta s a főrendiházhoz elfogadás végett átküldötte. Kutatni ma azt, vájjon merre hajlott volna a választott többség, ha ismerte volna e törvényjavaslatnak a vallási és családi életbe mélyen beható erejét, meddő foglalkozás volna és talán nem is jogosult e helyen. De nem tartom meddő foglalkozásnak figyelmeztetni és annyiszor figyelmeztetni, a mennyiszer alkalmam lesz rá, hogy a netalán leendő választások mire fajulhatnak, ha ezek a már létező nemzeti agitatio mellett még a vallási agitatiók terrénumára is lesznek terelve. Videant consules! Tény, hogy nagy azoknak a sz'áma, a kik ezen törvényjavaslattól félnek; tény az, hogy a nemzetnek fele része, a mely politikai jogokkal nem bir, — értem a nőket, — ha nem is többségűkben, de bizonyosan nagy számmal az elégedetlenek számát szaporítja. (Igás! Úgy van! jobb felöl.) Hogy a nők a családban egyforma joggal birnak a férfiakkal, azt senki sem fogja tagadni, valamint, hogy a család a keresztény állam talpköve. Azért, azt hiszem, méltányos a nők aggodalmait is tekintetbe venni. (Igaz ! Úgy van! jobb felöl.) Ezeket előrebocsátva, hivatkozva a méltányosságra, bátor vagyok a radicális kötelező házasság helyett a liberális facultativ házasságnak törvénybe igtatását ajánlani. (Helyeslés jobb felöl.) Engedjék meg, hogy ezen álláspontom