Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.
Ülésnapok - 1892-54
242 LIY. ORSZÁGOS ÜLÉS. léseiket beadták és azok a mai ülés napirendjére tűzettek. Beérkezett továbbá az állami anyakönyvekről szóló törvényjavaslat, ennek kinyomatása és szétosztása elrendeltetvén, jelentéstétel végett a hármas bizottsághoz utasíttatott. Tudomásul vétetik. Továbbá beérkezett a házassági jogról szóló törvényjavaslat tárgyában a képviselőház által adott viszonizenet. Méltóságos főrendek! Méitóztatnak tudni, hogy a házszabályok értelmében a ház elnöke jogosítva van az ízeneteket az illető bizottsághoz utasítani, hacsak szükségét nem látja annak, hogy az iránt a ház véleményét kikérje. A jelen esetben szükségesnek tartom a ház határozatát kikérni, s azért kérem a méltóságos főrendeket, méltóztassanak az iránt határozni, vájjon ez az izenet előbb a bizottsághoz utasittassék-e, vagy pedig közvetlenül a házban lárgyaltassék-e? Nyáry Jenő b. jegyző: Keglevich István gr.! Keglevich István gr.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Azt hiszem, a tárgy olyan fontos, hogy annak minden mozzanatára nézve, ugy a törvényhozás minden egyes tagjának, de még egyes házának is kötelessége a legóvatosabban eljárni és nem mondani egy szót sem, a mely egyik vagy másik irányban félremagyarázható lenne, mert ez a közvéleményt még inkább irri f alhatna, a mint ez már, fájdalom, ugy is van, de nincs kizárva az sem, hogy kedvezőtlenül prejudicálhatna a kérdés békés és a közjó érdekében való fejlődésének. Ennélfogva, midőn az a kérdés fekszik előttünk, hogy ma a törvényjavaslatnak ujabb tárgyalása iránt in pleno határozzunk-e, vagy pedig azt újból a bizottsághoz küldjük, azt hiszem, hogy a mai körülmények közt ez irányban nem volna képzelhető komoly, beható tárgyalás és nem volna helyes ma ez irányban határozatot hozni. Véleményem szerint tehát a leghelyesebben járna el a nagyméltóságú főrendiház, hogyha ettől eltekintve, a ház elnöke ő nagyméltóságát arra kérné fel, hogy értekezvén a kormánynyal, midőn a leghelyesebbnek fogja látni, ülést hirdessen azon kérdés napirendre tűzésével, hogy vájjon a törvényjavaslat tárgyalása felett azonnal kiván-e dönteni, vagy pedig azt előbb a bizottsághoz utasítja. Ez irányban ugyan lehetne már ma is határozni, de ez mindenesetre a főrendiház egy későbbi elhatározásának, bizonyos fokig praejudicálna; de ismétlem, nincsen kizárva az sem, hogy ez más irányban félremagyaráztathatnék. Kérem azért a nagyméltóságú főrendiházat, méltóztassék elhatározni, hogy ma, a kérdésben határozat hozatalától eltekintve, az elnök ur ő nagymcltóságát bízza meg azzal, hogy e czélból a kellő időben hirdessen ülést. Nyáry Jenő b. jegyző: Zichy Nándor gr.! Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Nekem e részben semmi különös óhajom nincs és nem látom magamat semmi körülmény által arra indíttatva, hogy akár ezt, akár azt kiválólag óhajtsam; csak azt szeretném feltüntetni, hogy oly határozat, a minőt t. barátom ö méltósága javaslatba hozott, nem egyéb, mint a háznak egy bizonyos megállapodása. Ha átalában a kérdés felett ma nem akarunk határozni, akkor a legegyszerűbb a döntést elhalasztani. Hiszen a házszabályok szerint az elnöknek mindig hatalmában áll valamely kérdést akár a bizottság által előkészíttetni, akár pedig a házat arra felkérni, hogy határozzon az iránt, kívánja-e azt közvetlenül tárgyalni, vagy pedig előbb bizottsági tárgyalást óhajt. Azt hiszem tehát, szükségtelen e tekintetben a mai napon praejudicálólag határozni, hanem a legjobb egyszerűen azt mondani, hogy a ház tudomásul veszi a képviselőház izenetét, azt a mai nap nem tárgyalja, hogy semmi irányban ne praejudicáljon, hanem felkéri elnökét, hogy a körülményekhez képest tűzzön ki határnapot az üzenetnek akár a bizottsághoz való utasítása végett, akár pedig annak a közvetlen tárgyalására. Nyáry Jenő b. jegyző: Vécsey József báró! Vécsey József b.? Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! A Keglevich István gróf úr által tett indítvány szerintem csupán némi dilatorius hatással bir és ámbár nem osz-
