Főrendiházi napló, 1892. III. kötet • 1893. szeptember 25–1894. július 3.

Ülésnapok - 1892-36

XXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 17 közgazdasági bizottság erre vonatkozó jelentését felolvasni. Nyáry Pál b. jegyző (olvassa a bizottság jelentését), Elnök: Méltóztassanak átalánosságban a tárgyhoz hozzászólani. Észrevétel nem tétetvén, a törvényjavaslatnak átalánosságban történt elfogadását határozatkép kimondom. Következik a szakaszonkénti tárgyalás. Gyulai Pál jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1—11. §-ait, mélyek módosítás nélkül elfogadtatnak. Elnök: Ekként a törvényjavaslat részleteiben is végigtárgyaltatván, felkérem a méltóságos főrendeket, hogy azok, a kik az imént tárgyalt törvényjavaslatot végleg elfogadják, ezt felállással jelezni méltóztassanak. (Megtörténik.) A törvényjavaslatot a méltóságos főrendek elfogadják; miről a képviselőház értesíttetni fog. Következik a főrendiházban örökös tagsági joggal biró családok Horvát-Szla vonországokban állandóan lakó tagjainak nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat. Kérem a bizottság erre vonatkozó jelentésének felolvasását. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a bizottsági jelentést). Elnök: Nem kivan senki átalánosságban e tárgyhoz hozzászólani ? Ha nem, a törvényjavaslat átalánosságban el fogad tátik. Következik a részletes tárgyalás! Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa as 1. és 2. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfő adtatnak). A részleteknél sem tétetvén észrevétel, felkérem a méltóságos főrendeket, hogy azok, a kik e törvényjavaslatot végleg elfogadják, ezt felállással jelezni méltóztassanak. (Megtörténik.) I A méltóságos főrendek a törvényjavaslatot elfogadják; a miről a képviselőház értesíttetni fog. Kérem, méltóztassék a bizottságnak, a Budapest székes főváros elöljáróságairól szóló törvényjavaslat tárgyában beadott jelentést meghallgatni. FŐRENDI NAPLÓ. 1892—97 III. KÖTET. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Méltóztassanak e tárgyhoz átalánosságban hozzászólani. Zichy Antal: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Midőn a szőnyegen levő törvényjavaslatot átalánosságban és részleteiben elfogadom, méltóztassanak megengedni, hogy az úgynevezett államosítás és önkormányzat elvének ellentéte felett már más alkalommal ilt felmerült vita alkalmával elfoglalt álláspontomhoz képest adandó szavazatomat igen röviden indokoljam. Méltóztassanak megengedni, hogy a törvényjavadat két lényeges intézkedését kiemeljem és részemről örömmel üdvözöljem. (Halljuk!) Az egyik az, hogy a fővárosi kerületi elöljárókra nézve meghagyatik az ős választás elve, hogy ezeknek választása úgy első alkalommal, mint a később bekövetkezendő üresedések alkalmára a polgárok számára biztosíttatik. Ez igen megnyugtatókig fog hatni az önkormányzat barátaira és azok, kik az önkormányzat lényeges attribútumát látják a választás elvében ott, hol az a mai körülmények és viszonyok közt még okszerűen megengedhető, ezt megnyugvással fogják íogadni. A másik intézkedés az úgynevezett kerületi választmány. Ez remélhetőleg hozzá fog járulni azon aggály eloszlatásához, mely sokak keblében fogamzik, hogy a közönség hozzászokik a kormány gyámkodásához és járszalagához éi egészen közönyössé válik az őt legközelebbről érdeklő közügyek iráni. is. Azt hiszem, hogyha e kerületi választmány kellőleg meghonosul, a közszellemet, a közügyek iránti érdeklődést mindig ébren fogja tartani. Midőn a javaslat ezen két alapelvére nézve a kormánynak elismerésemet nyilvánítom, csak igen futólag akarom megemlíteni azt, a mire súlyt fektetni nem akarok, hogy t. i. a törvényjavaslat szerkezete egy kicsit, nagyon is laza, egy kicsit nagyon is hézagokkal teljes, így pl. maga az elöljáróság kifejezés nagyon átvitt értelemben értendő. Nem elöljáróság van, hanem előljáró, a többi csak kirendelt közeg, segédjei neki mint főnöknek, ki mint előljáró egyévi személyes felelősség mellett teljesiti doh