Főrendiházi napló, 1892. II. kötet • 1892. szeptember 26–1893. május 30.

Ülésnapok - 1892-18

rftn. ORSZÁGOS ÜLÉS. 21 Mindnyájan tudjuk azt, hogy a telekkönyvi be­tétek iránti eljárás az ügykezelésben rejlő okok­nak hatása alatt igen hosszadalmas és hogy másrészt azon intézkedés, melynek létesítését ez a törvényjavaslat czélozza, sok magán­érdeknek megóvását fogja lehetővé tenni. Én tehát e törvényjavaslatot átalánosságban igen szívesen elfogadom a részletes tárgyalás alap­jául. Azonban nem mulaszthatom el sajnál­kozásom kifejezését, hogy a? igazságügyi tárczát érdeklő igen fontos tárgyaláskor az illető szak­minister úr képviselését körünkben nélkülöznünk kell. ügy hiszem, ha a főrendiház esetleg nem is lesz észrevételt valamely törvényjavaslatra, mégis kívánatos és igényelhető az, hogy azon tárcza, melynek javaslata tárgyaltatik, itt kép­viselve legyen. Hiszen ha nekem nincs is észre­vételem, lehetnek főrendek, kiknek e törvény­javaslatra nézve oly aggályaik vannak, hogy csak azon esetben hajlandók elfogadni e tör­vényjavaslatot, ha az aggályokat szétoszlatni lehetséges lesz; ha pedig kellő felvilágosítást nem nyernek, abba a kellemetlen helyzetbe jutnak, hogy a törvényjavaslatot el nem fogad­hatnák, a mi ilyen üdvös törvényjavaslatnál felette sajnálni való volna. Wekerle Sándor ministerelnök és pénzügyminister: Nagyméltóságú elnök úr. méltóságos főrendek! (Halljuk!) Mindenekelőtt szíves elnézést vagyok bátor kérni azért, hogy az igazságügyminister űr, a ki köztudomásúlag napok óta nem épen a legjobb egészségben van, valószínűleg ez által hátráltatva, kellő időben nem jelenhetett meg. De egyúttal bátor vagyok azt is megjegyezni, hogy ez a szakszerű felvilágosítás nyújtását és a tárgyalás egész alaposságát legkevésbbé sem veszélyeztetheti, a mennyiben a kormánynak jelenlévő tagjai, kikkel egyetértésben terjesztette elő az igazság­ügyminister úr a törvényjavaslatot, azon hely­zetben vannak, hogy a szükséges felvilágosi­tásokkal szolgálhatnak. En kérem a nagyméltó­ságú főrendeket, hogy ezen törvényjavaslatot ugy átalánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassanak. Azon fontos érdekek megvalósítása végett, a melyeket ő nagyméltósága méltóztatott fel­említeni, hogy tudniillik a telekkönyvi állapotot rendezzük, még pedig két irányban rendezzük: először, hogy a tényleges tulajdonosra legyenek átírva az ingatlanok és másodszor, hogy a teherlap, mely hosszú időn át nem rendeztetvén, igen gyakran elévült, fenn nem álló követeléseket tüntet föl — helyesbit tessék; ezen czél elérése végett már korábban terjesztettek elő javaslatok. Tökéletesebb telekkönyvi állapotot óhajtottunk teremteni az által, hogy az nemcsak a telek­könyvi testet, a birtoktestet tüntesse ki, hanem összefüggésbe hozassék a katasteri adatokkal, úgy, hogy a telekkönyv, mely ma nem szol­gáltat biztos támpontot sem a birtok területére, sem jövedelmezőségére nézve, a mennyiben a kataszteri adatokkal kiegészítve ez lehetséges, ugy a birtok területére, mint a kataszteri jöve­delemre nézve is közelebbi felvilágosítást nyújtson. Ezen czél elérése azonban késleltetné egy fontosabb érdek megvalósítását, tudniillik azt, hogy a birtokviszonyok mielőbb rendez­tessenek és azért a törvényhozás által már kétszer helyeselt kiigazítási mód fentartása melbtt, mert a törvényhozás ezt jóváhagyta először, midőn az erre vonatkozó törvény­javaslat előterjesztetett, másodszor akkor, midőn az első törvényben megállapított eljárás egy­szerűsittetvén, a gyorsabb eljárás iránt egy novella készült, mondom : a törvényhozás által már kétszer helyeselt kiigazítási mód fentartása mellett egy harmadik szempontot is tekintetbe veszünk, tudniillik ezen eljárástól eltekintve, azon fontos érdek megvalósítását, hogy a tény­leges tulajdonosra írassanak a telekkönyvi testek. Ezt czélozza ezen törvényjavaslat, mely ezen az elvi alapon, lehető egyszerűsítések és könnyítések biztosítása mellett, a többszöri át­ruházások után járó vagyon-átruházási illeték mellőzésével készült el. Ezen indokok tekintetbe vételével vagyok bátor kérni a méltóságos főrendiházat, hogy a törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. (Fel­Háltások: Elfogadjuk! Szilágyi Dezső igasságügy­minister a terembe lép.) Elnök: Ha nem kíván senki sem szólni, kimondom hatärozatkép, hogy a méltóságos fő­rendek a tényleges birtok tulajdonjogának a telekjegyzókönyvbe bejegyzéséről és a telek-

Next

/
Thumbnails
Contents