Főrendiházi napló, 1892. II. kötet • 1892. szeptember 26–1893. május 30.

Ülésnapok - 1892-30

XXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 155 E felterjesztés kiadatott a közjogi és törvénykezési bizottságnak. Bemutatom Esterházy László gróf nagybirtokosnak kérvényét, melylyel örökös főrendiházi tagsági jogának feléledését bejelenti és királyi meghivó levélért esedezik. Kiadatik az igazoló bizottságnak. A képviselőháztól beérkeztek a Szerbiával 1892. évi augusztus hó 9-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről,, a Szerbiával 1892. évi augusztus hó 9-én kötött állategészségügyi egyezmény beczikkelyezéséről, a tengeri szabad hajózást űző hajóknak állami segélyben és kedvezményekben való részesítéséről, a két állami Duna-hid építéséről, a horvát-szlavonországi gyógyfürdő-helyeken emelt új épületek ideiglenes házadó-mentességérő], az igazságügyi palotáról és költségeinek fedezéséről, a Rábán és mellékfolyóin az 1885. évi XV. t.-czikkel elrendelt szabályozás hátralevő részének befejezéséről ; a községek, valamint a hitfelekezetek által fentartott elemi iskolákban működő tanítók és tanítónők fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslat illetőleg határozat; a Duna folyam fajszi és Bogyiszló-Baja közötti szakaszainak szabályozásáról; a mesterséges borok készítésének és azok forgalomba hozatalának tilalmáról; a sommás eljárásról s a fizetési meghagyásokról szóló törvényjavaslatok s a borossebes-menyházai keskenyvágányú helyi érdekű gőzmozdonyú vasút engedélyezése tárgyában a kereskedelmi minister által az országgyűléshez benyújtott jelentésére hozott képviselőházi határozat. Mindezen törvényjavaslatok s a határozat kinyomatván, kiadattak a közjogi és törvénykezési, illetőleg a pénzügyi és közlekedésügyi és a közgazdasági bizottságoknak. A bizottságok a sommás eljárásról és a fizetési meghagyásokról szóló törvényjavaslatokat kivéve a többi tárgyakra nézve jelentéseiket beadták és azok a mai ülés napirendjére kitüzettek. Következik a napirend szerint a Szerbiával 1892. augusztus 9-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről szőlő törvényjavaslat tárgyalása. Méltóztassék felolvasni a bizottság jelentését. Cziráky Antal gróf jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Elnök: Kivan valaki a szerződéshez hozzászólani? Zichy Nándor gróf: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Én a szőnyegen lévő szerződést a tárgyalás alapjául szívesen elfogadom. Nem is idegen előttem azon álláspont, hogy az ily szerződéseket, midőn azok már egyszer megköttettek, akár egyik, akár másik házban nagyon kényes és nehéz változtatni. Azt is látom, hogy a szerződés megkötése körül igen sok olyan el nem vitatható fontosságú tekintetek is mérlegbe vetendők, melyek nem tisztán az anyagi érdekek körébe esnek. De maga a bizottsági jelentés is constatálja azt, hogy ezen szerződés eléggé súlyosítja azon helyzetet, melyben a velünk szerződő állammal szemben eddig is állottunk. Ezért, midőn a szerződést a tárgyalás alapjául elfogadom, nem hallgathatom el azon óhaj kifejezését, hogy bármennyire legyenek is a politikai momentumok latba vetendők, bármennyire méltánylandó az, hogy minden kitelhető előzékenységgel legyünk kivált oly szomszéd államok iránt, a melyekkel a legszívesebb baráti viszony fentartása óhajtható és kívánságunkkal teljesen meg is egyezik; mégis a kereskedelmi szerződések előkészítése és tárgyalása alatt, más államok példáját is követve, szerintem a kitelhető legnagyobb súlyt kell fektetnünk a mi kereskedelmi érdekeink megóvására is, és az e részbeni engedékenységet a mi különben is eléggé súlyos anyagi helyzetünkben csak is azon esetekben látom indokoltnak és igazolhatónak, melyek a szerződés megkötésénél nagyobb vívmányok elérését lehetetlenné teszik. Hajlandó vagyok feltenni, hogy a kereskedelmi minister és az e részben közbenjáró ministerium utján e részben mindaz megtörtént, a mi lehetséges. De mégis sajnosán észlelem azt, hogy a mi kereskedelmi politikánkban és e szerződésben nagyban és egészben anyagi érdekeinket nem sikerült oly mérvben megóvnunk, a melyben az kívánatos lenne. Midőn e szerződést ez alkalommal elfogadom, úgy hiszem, másrészt azon indokoknak, melyek ennek [ily alakban való elfogadására 20*