Főrendiházi napló, 1887. V. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-81

LXXXL ORSZÁGOS ÜLÉS. 4l melynek létrehozatala tekintetében a magyar államférfiak voltak a legnehezebb helyzetben, mert nekik két féllel kellett megküzdeniök: egyrészt a külfölddel, másrészt azon érdekellentét következtében, mely közgazdasági tekintetben Ausztria és Magyarország közt van, az osztrákokkal. A küzdelem eredményében, legalább bizonyos mértékig, köszönettel megnyugszom; látok javulást és haladást a tekintetben is, hogy Magyarország termékeinek legfőbbjeire nézve jelentékeny engedmények eszközöltettek ki a külföldi államok részéről. Köszönettel kell fogadni azt is, hogy az osztrák-magyar monarchiában a termelésnek szükséges segédeszközei is az új vámtételek által könnyebben hozzáférhetőkké, alacsonyabb vámok mellett könyebben megszerezhetökké váltak és ez által a termelés az egész vonalon ugy Magyarországon, mint a monarchia másik államában tetemesen megkönnyebbült. Hozzá lehet még tenni, mélyen t. ház, azt is, hogy e szerződésekben bizonyos békekötés látszik lenni oly tényezők és hatalmak közt, a melyek évtizedek óta egymással a legsúlyosabb harczot vívták és oly küzdelemben álltak, a mely mindkét félnek ártott. Ez oly béke, mélyen t. főrendiház, a melyben sem győztes, sem legyőzött nincs, a mely egészséges és remélem tartós is lesz. De a szerződésekben még másnak is látom alapjait letéve. Látom alapjait egy jobb jövő zálogát képező coalitionak és a gazdasági reactio elleni actio felmerülésének és megindításának. Látom továbbá a lehetőséget arra is, hogyha a szerződésekben letett elvek, a mint elvárom, sőt tudom is, hogy államférfiaink igy fognak cselekedni — szerencsésen kezeltetnek, tovább fejlesztetnek és megfelelő szállítási tarifapolitika által támaszra és erősbitésre fognak találni: még tovább; nagy átalakulásoknak, jelesül egy nagy középeurópai vámunió kezdeményezésének első alapkövét is látom a jelen törvényjavaslatokban; míg másrészről táplálhatjuk azt a reményt is, hogy ha az, a mi megindittatott, bizonyos tekintetben sikerrel keresztülvitetett, hogyha az Magyarországnak a kelet felé irányuló kereskedelmi és vámpolitikája által tovább fejlesztetik és megszilárdít tátik: abból Magyarországnak igen sok, igen jelentékeny előnye fog támadni. FŐRENDI NAPLÓ. 1887 — 92. IV. KÖTET. Ezek azon tekintetek, melyek engem arra birnak, hogy az előttünk levő szerződéseket, a melyekben egészben kétségtelenül igen nagy haladást látok s a melyeknek becse és jelentősége bizonyos tekintetben kimérhetetlen, ugy átalánosságban, mint részleteiben elfogadjam. {Helyeslés.) Széchényi Imre gr. ifj. Csak félreértett szavaim helyreigazítására legyen szabad felszólalnom. Az előttem szólott méltóságos főrendi tag ur ugyanis ugy értette szavaimat, mintha azt mondtam volna, hogy a képviselőházban felületes tárgyalás után ment át a törvényjavaslat. Én ellenkezőleg azt mondtam, hogy látszólag felületes tárgyalás után, de ezzel azt akartam érteni, hogy ha felületesnek látszott is a sürgősség által indokolva volt, de nem volt felületes. Baross Gábor kereskedelmi minister : Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Ha Kautz Gyula ő méltósága beszédét jól megértettem, ugy hiszem, hogy az két részből állott. Egyik részében a theoria magaslatáról bírálta a szőnyegen levő törvényjavaslatokat, másik részében gyakorlati szempontból mondott véleményt íölöttök. Ha már most e két álláspont következményeit szembe állítjuk egymással, akkor körülbelül ugy alakul a dolog, hogy a theoria magaslatáról mondott bírálat szerint a méltóságos főrendiházi tag ur csatlakozik azon véleményhez, mely szerint a jelen szerződések tulajdonképen csak formai tekintetben birnak bizonyos jelentőséggel, lényegileg azonban távolról sem jelentik azt, mintha minden el volna érve; egészen kielégítőknek egyátalában nem tarthatók, sőt aggályos bennök az, hogy stabilizálnak bizonyos védvámos tendentiakat, a melyek ellen nem lehet eléggé felszólalni. Legyen szabad első sorban ezen következtetésekre mondanom el szerény nézeteimet. (Halljuk! Halljuk!) A méltóságos főrendiházi tag ur szíves lesz azt concedálni, hogy theoriák alapján kereskedelmi szerződéseket kötni vajmi bajos ; azonkívül még egyoldalúan sern állapithatók meg azok feltételei. Mert hiszen, — mint méltóztatnak tudni — a szerződések kiválóan a ! gyakorlati életből merített kívánalmak kifeje6