Főrendiházi napló, 1887. IV. kötet • 1890. október 1–1891. augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-64

LXI

V. ORSZÁGOS ÜLÉS. 47 sit; (Helyeslés) és egyenesen kötelességet telsit a magyar törvényhozás akkor, midőn a hazában levő más nemzetiségeknek ezt az előnyt biztosítja. (Élénk helyeslés.) De továbbá, méltóságos főrendek, még egy másik körülmény is forog fenn. A gyermekek gondozatlan volta természetesen magával hozza azt, hogy szellemi és erkölcsi tehetségeik nem fejlődnek ki eléggé, s hogy ennek következtében az elemi iskolába jutva nem tudunk megfelelni a követelményeknek és csak nagy nehezen haladhatnak előre. Ezt az előhaladást, ezt az előmenetelt biztosítandó, a gyermekek kötelezve lesznek ezentúl arra, hogy a kisdedóvókba járjanak, ha otthon nem részesülnek a kellő gondozásban és pedig kötelezve lesznek azért is, hogy az elemi iskolában szellemileg és erkölcsileg annál biztosabban, annál jobban fejlődhessenek. Már most, méltóságos főrendek, mindezekből önkényt foly azután, hogy ilyen viszonyok közt okvetlenül szükséges átalánosan kötelezővé tenni azt, hogy a bizonyos korú ilyen kisdedek óvóintézetekbe járattassanak. Sokszor hallottam felemliteni azt az ellenvetést, hogy hiszen ez kényszer, melyet a törvényhozása szülőkkel szemben gyakorol. A gyermekeket kiragadják a szülői házból, kiragadják abból a szeretettel telt körből, mely őket mindig környezte s egy idegen vezető nő keze alá kerülnek. De, méltóságos főrendek, hiszen itt csak azokról a kisdedekről, csak oly gyermekekről van szó, a kik otthon, a családi körben, nem nyerik meg azt az ápolást és gondozást, a melyre szükségök van; csak arról van szó, hogy a többi tényező: a község, a felekezetek, a magánosok stb. pótolják azt, a mit a szülőknek tenniök kellene, de a mit nem tesznek részint azért, mert nem tudják ugy, a hogy kellene, részint pedig rosszakaratból. Ennek pótlásáról az államnak gondoskodnia kell és azért szükséges a kisdedóvást átalánosan kötelezővé tenni oly gyermekekre nézve, a kik otthon a kellő ápolásban és gondozásban nem részesülnek. Már pedig, ha átalánosan kötelezővé tesszük azt, hogy ezekbe az intézetekbe bizonyos korú gyermekek járjanak, akkor aztán gondoskodni kell arról is, hogy lehetőleg minden községben legyen ilyen intézet. És miután a község az, a mely első sorban van érdekelve azon tekintetben, hogy a községben levő gyermekek kellően gondoztassanak, természetesen ki kellett mondani a törvényjavaslatban azt, hogy a községeknek válik kötelességükké ilyen intézeteket felállítaniuk. Ámde, méltóságos főrendek, átalánosan tudva levő dolog, hogy a községek sok helyütt a községi pótadóval már túl vannak terhelve, hogy a községek már itt-ott nem képesek megfelelni mindazoknak a feladatoknak, a melyek ő rájuk háiulnak. Ezt szemügyre kellett vennem, ezt figyelmen kivül hagynom nem volt szabad s azért a községeket terhelő kötelezettség e javaslatban különféle enyhítést talál. Először is a kisdedóvó intézetek átalában véve oszlályoztatnak, tudniillik kisdedóvodákra, a melyek minden kelléknek megfelelnek, állandó menedékházakra, a melyek alsóbb fokon állanak és végül nyári menedékházakra, melyek csak a lehető legnagyobb, legprimitívebb szükségleteket pótolják. Ezen különféle óvóintézeteknek természetesen különböző költségeik is lesznek, ugy, hogy a minden igénynek megfelelő kisdedóvoda körülbelül évi 600 frt, az állandó menedékház évi 270 frt, mig a nyári menedékház évi 80 írt költséget fog okozni, tehát oiy költségeket — kivált a nyári menedékház — a melyet előreláthatólag igen sok helyütt az illető község elbirhat. De ezenfelül, méltóságos főrendek, a községek csakis akkor lesznek kénytelenek ilyen intézeteket felállítani, ha egyébként anyagi viszonyaik ezt megengedik, mert hiszen a törvényjavaslatban világosan ki van mondva, hogy még abban az esetben is, ha a község maga akarná magát megadóztatni, 20%-os községi pótadón túl már a belügyministernok és a pcínzügyministernek hozzájárulását igényli az, hogy a község magát méz újabb 3%-kal megterhelhesse a kisdedóvodák létesítése czéljából. Igaz, méltóságos főrendek, elismerem, hogy ebből átaláuan véve új teher támad, daczára annak, hogy a törvényjavaslatban kifejezésre jut az a törekvés, hogy ez a teher a különféle tényezők között felosztva legyen, a mi természetesen annak elviselheté-