Főrendiházi napló, 1887. IV. kötet • 1890. október 1–1891. augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-59

LIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 7 hagyta hátra tevékenységének, A szegény gyermekek koródájának létrejötte az ő müve, mint Pest városának képviselője nagy tevékenységet fejtett ki a két testvér város egyesülése alkalmával, hitsorsosai körében is nem egy üdvös emléket hagyott hátra; mindezeket méltányolva Felséges urunk a királyi tanácsosi czímmel ruházta fel, 1876-ban az északkeleti vasút igazgatójává, majd az első magyar takarékpénztár igazgatósági tagjává választatott meg, mignem 1885-ben a dicsőültet felséges urunk a főrendiház tagjává nevezte ki. Elhalálozott továbbá múlt november hó 3-án Eszterházy Mór gróf, az aranygyapjas rend vitéze, egykori római nagy követ s tárcza nélküli osztrák minister, — ki, noha tevékenységét leginkább a diplomatiai téren fejté ki, működésének emlékét mindamellett sem fogjuk legújabb történelmünk évlapjain figyelmen kivül hagyhatni. Követte ezeket az örökkévalóságba Zsifkovics Teofán károlyvárosi görög keleti szerb püspök, ki múlt évi november hó 20-án végezte be földi pályáját. A boldogultban a görögkeleti szerb egyház egyik kiváló főpapját, az egyházmegye pedig tiszteletre méltó püspökét méltán gyászolja. Csakhamar ezek után, úgymint f. é. november 23-án költözött jobb életre, mit szorult kebellel említek fel, gróf Károlyi Gyula, házunk felejthetlen emlékezetű tagja, kit látni s megszerelni, ismerni s tisztelni azon egy jelentőséggel birt: hiszen ez az utaiban megfoghatatlan örök gondviselés által annyira rövidre szabott, oly hirtelen leáldozott szép élet nem hagyott áldásos nyomoknál s humanismusi törekvéseknél más emlékeket hátra! Gyászolja az üdvözültet mélyen sújtott családja; özvegye férjét s gyermekei atyjokat, rokonai házának fényt kölcsönözött fejét. Fájlalja benne nemes fiát vesztett hazája. Nélkülözendi a főrendi ház, melynek legbuzgóbb tagjai közé tartozott. De valamint e téren, ugy minden más irányban, is követésre méltó példányát mutatá fel az üdvözült renditbetlen kötelességérzetének. Minthogy -pedig csakis az ekként átélt napjaira nyugodt lélekkel való visszatekintés ruházhatta fel azon keresztényhit edzette hősies erővel s bátorsággal, melylyel a feléje kezdetben ugyan rohamosan, de későbben lassú léptekkel közeledett kérlelhetlen halálnak oly bámulatos elszántsággal nézett, türelmesen eléje, ily módon, ily lelki erővel csak az igazak válhatnak meg porhajlékaiktól. Hogy mennyire elismeri maga a korona is a dicsőüllnek tulajdonait s jelesen a veres kereszt jótékony intézet körül szerzett érdemeit, mutatják ezt Felséges urunk, legkegyelmesebb királyunk részéről, a belső titkos tanácsosság és aranygyapjas rend lovagjává lett kinevezése által történt kitüntetései. De mondhatnám, felér mindezekkel azon átalános, a társadalom minden rétegében kivétel nélkül mutatkozott meleg részvét, mely a mig élt, mindenek iránti jóindulatáról ismert kedves halott gyászravatalát könnyek árja között környezi. Ugyanez napon, november hó 23-án tétetett örök nyugalomra Inkey Nándor báró, ki tanulmányainak a Thereziánumban történt bevégzése után a hadsereg kötelékébe lépett; ezen pályájáról 1860-ban visszavonulván, Varasdmegye alispánságát vállalta el; mint az Unio-párt tagja, sikerrel működött a közös haza érdekében, a miért is Felséges urunk üdvös törekvései jutalmául a Szent István rendjével, bárósággal, s a belső titkos tanácsosi ranggal ruházta fel. A boldogult ezeken kivül egy évtizeden át a horvát-szlavón-dalmát országgyűlésnek képviselője volt a főrendi házban. Ugy hiszem, helyeselni fogják a méltóságos főrendek, hogy mindezen szomorú esetek bekövetkezte, valamint az elhunytak végtisztelettétele alkalmával a gyászos családok irányában a részvét nyilvánításáról gondoskodtam. (Átalános helyeslés.) Most pedig adjuk által mindezen jeles tagtársaink elenyészhetlen becses emlékét évlapjainknak. Rudnyánszky József b. (olvassa özv. Károlyi Gyuláné grófné, özv. Inkey Nándorné báróné, Eszterházy Miklós Móricz grófné és özv. Várady Károlyné, szül. Török Etelka grófné levelét, a melyben a főrendi ház részvéteért hálás köszönetöket nyilvánítják).