Főrendiházi napló, 1887. III. kötet • 1889. október 12–1890. június 10.

Ülésnapok - 1887-54

LTV. ORSZÁGOS ÖLÉS. 81 LIV. OKSZÁGOS ÜLÉS. 1890. évi május hó Í6án. TAT MIKLÓS BÁRÓ KORONAŐR ELNÖKLETE ALATT. Tárgyai: Az elhunyt Stoczek József emléke jegyzőkönyvbe igtattatik. A képviselőház ujonválasztott tisztviselőinek névsora megküldetett. Királyi levél. Az állami pénztárak kimutatása. A főrendiház névsorának kiigazítása. Felmentés a háznagyi számadásokra (1889. deczember 1-től április 80.). A képviselőház átküldi a kereskedelmi viszonyaink ideiglenes rendezéséről (Monarchiánk és Törökország l86f.) szóló törvényjavaslatot és a kőfejtő-telepekre vonatkozó határozatát. A naszódvidéki szerződés és törvényjavaslat, a Ludovika-Akadémiáról szóló törvényczikkek módositását — a katonai behívás iránt tanúsított engedetlenséget tárgyazó törvényjavaslat — és az udvarhely-kolozsmegyei átkeblezésekre vonatkozó képviselőházi határozat tárgyalfatván, elfogadtatnak. A delegatió tagjai megválasztatnak. A kormány részéről jelen vannak: Ssapáry Gyula gr.* Bethlen András gr., Josipovich Imre, Szilágyi Dezső, Wekerle Sándor ministerek és Grómon Dezső honvédelmi államtitkár. (Az ülés kezdődik d. e. 11 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Gáll József jegyző ur fogja vezetni. A szólni kívánókat Gyulai PáHjegyző ur fogja jegyezni. Méltóságos főrendek! Elnöki tisztemmel járó szomorú kötelességet teljesítek, a midőn bejelentem, hogy a kéri élheti en halál a magyar természettudósok Nestorát és e nagyméltóságú ház tagját, Sztoczek József műegyetemi tanárt körünkből kiragadta. A boldogult tanulmányait Pécsett és Budapesten végezvén, 1847-ben a magyar tudomány-egyetem mérnöki intézetében segédtanárrá, majd a József ipartanoda, később József-műegyetem tanárává neFŐRENDI NAPLÓ. 1887 — 92. III. KÖTET. veztetvén ki, a melynek •— a magyar nyelvnek tannyelvvé történt behozatala után — 186i-ben mint igazgatója az intézet vezetését átvette. Ezen minőségében nemes lelkének egész hevével hozzá fogott ezen szerény anyagi segédí eszközökkel rendelkező tanintézetszervezéséhez s a szükséges taneszközök beszerzéséhez, a mely törekvése 1862—1872-ig terjedő évtized alatt arra az eredményre vezetett, hogy ezen intézet harmadrendű műegyetemből Európaszerte első helyen emiitett szakberendezésekkei birő műegyetemmé alakulhatott át. Úttörője lévén e téren üdvös reformoknak, a hálás utókor büszkén fogja nevét kapcsolatba hozni hazánknak a technika terén elért vívmányaival. De a tudományok terén egy emberéleten át tartó működése és elért sikerei méltó elismerésben részesültek, a magyar tudományos akadémia 1858-ban levelező, 1860-ban rendes taggá, 1869-ben a mathematikai szakosztály íi