Főrendiházi napló, 1887. II. kötet • 1888. október 15–1889. június 17.

Ülésnapok - 1887-26

30 XXVI. ORSZÁGOS ÚLES. a hűséges magyar népet boldogítva, emennek határtalan hódolatában, hálájában, szeretetében a legkésőbb emberi korig boldogul éljenek! (Átalános éljenzés.) Elnök: Ó eminentiája ezen lelkesedéssel elfogadott indítványának megfelelve, az elnökség kedves kötelességének tartandja, a nagyméltóságú főrendiház szerenesekivánatait szokott módon ő Felségök elé juttatni. Felkérem még Szontagh Pál és Mihajlovits Miklós urakat, kik az igazoló bizottság rendes tagjaivá megválasztattak, hogy a házszabályok értelmében az esküt letenni méltóztassanak. (Megtörténik.) Egyéb tárgy nem lévén, méltóztassanak meghallgatni a mai ülés jegyzőkönyvét. Gyulai Pál jegyző (olvassa a mai ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek nyilvánítom. Ezen évben a méltóságos főrendeknek ülése valószínűleg már nem lesz. A jövő évben tartandó ülés a körülményekhez képest a szokott módon fog a méltóságos főrendeknek tudomására hozatni. Minthogy ez, évben nem lesz többé szerencsém méltóságtokhoz, fogadják szerencsekivánataimat a közelgő ünnepekre és az újévre. Fogadják egyúttal köszönetemet az irányomban ez évben tanúsított elnézésükért és tartsanak meg a jövő évben is szíves jó indulatukban. (Éljenzés.) Haynald Lajos bibornok-érsek: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Nagyméltóságú elnökünk szokott uri szívességénél és kedvességénél fogva minden jót kivan nekünk és mi, kik tudjuk azt, hogy nehéz hivatásunk közepette és az élet viszontagságai közt mennyire szükségünk van ily jó kívánságokra, ezt hálával fogadjuk. Nem vagyok ugyan megbízva a méltóságos főrendek részéről, hanem két évtizednél hoszszabb ittlétem és érintkezésem a méltóságos urakkal, elegendő módot nyújtott nekem megismerni azon nemes érzeteket, azon tiszteletet, melylyel nagyméltóságú elnökeink iránt és különösen a minket most üdvkivánataival megörvendeztetett koronaőr ő nagyméltósága iránt viseltetünk, azért mindnyájunk nevében teszem azt. De vannak közöttünk oly férfiak is. kik felséges Urunktól vannak a nyilvános élet magaslatára állítva, a hol a magyar népnek ügyei vezéreltetnek és intéztetnek. Mindnyájan tudjuk, hogy ezen nagyméltóságú férfiak, kik annyiszor megjelennek körünkben és jó czélhoz vezetik a mi tanácskozásainkat, mily jelentőségűek; mindnyájan tudjuk, mennyire érdekében van a főrendiháznak, felséges Urunk országlásának, a nemzet jólétének és előmenetelének az ő egészségek és meg nem zavart munkásságuk. . Kívánunk tehát mind a nagyméltóságú elnök, mind ezen nagyméltóságú férfiaknak és az őket kisérő és környező uraknak kedves karácsonyi napokat és teljes üdülést, a menynyiben szükségök van erre, egészségűkben és megújult erőt az újévre, hogy ismét mi közöttünk megjelenve, tanácskozásainkat vezetve és tájékozva, e hazának oly nagy szolgálatot tegyenek, mint tettek eddig. A mi mélyen tisztelt elnökeink igen sokáig éljenek. (Élénk éljenzés.) Elnök: Az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 3 óra 6 pereskor.)