Főrendiházi napló, 1887. II. kötet • 1888. október 15–1889. június 17.

Ülésnapok - 1887-36

XXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 135 tudta, hogy azzal be fogja érhetni. Ezen íictiv előirányzatnak ezen a téren, mint általában az államháztartásban számos káros következménye van, káros következménye nevezetesen az is, hogy az ügyet személyessé teszi akkor is, ha különben nem volna meg a nisus a személyeskedésre s arra, hogy minden bajnak az okát a személyben keresse a közönség. Oda tereltetik pedig az által, hogy előre be nem vallja a valódi szükségletet, hanem utólag veszi igénybe a nagyobb összeget póthitelek utján. Ezért vissza kell térnünk a múltra és be kell vallanunk azt, hogy mikor az új operaház épült, két nagy hiba követtetett el, az első az által, hogy egyátalában már akkor épült az operaház és a második még nagyobb hiba: a hogyan épült. Ennek indokolása végett, de még egy más okból is legyen szabad néhány szót és számot felhoznom a színházak látogatottságát illetőleg. Azt mondtam, hogy az új operaház felépítése hiba volt. Itten vissza kell térnem azon állapotra, mely 1875-ben, tehát 14 évvel ezelőtt volt a fővárosban. Ekkor ugyanis fennállott a nemzeti színház, nem létezett még sem a népszínház, sem az operaház. A nemzeti színház adott 300 előadást évenkint. Épült aztán a népszínház. Nem akarom most fejtegetni, hogy czélszerű, szükséges volt-e, de megkell jegyeznem, hogy a nemzeti színház budgetjére és az állami segélyszükséglet emelkedésére nézve a legkárosabb hatással volt. A népszínház felépülvén, adott évenkint 320 előadást, átlag tehát ezen évtől kezdve a két színházban volt 620 előadás. 1 884-ben — ha jól emlékszem, októberben — megnyitattván az operaház, ezentúl az operaházban is — váltakozó számmal — tartattak előadások. 1887-ben az operában 206, a nemzetiben 295, a népszínházban 323, összesen 824 előadás tartatott. Fővárosunkban tehát ezen rövid időszakban a színházi előadások száma 300-ról 8.24-re szaporodott. Ez feltétlenül — bárhogy emelkedjék is egy főváros lakossága — túlzott szaporítása az előadásoknak, minek természetes eonsequentiája az, hogy vagy egészségtelen versenyzés áll be a színházak között, vagy pedig pangás mind a háromnál. A mi az eredményt illeti, ezen számokra röviden vissza fogok térni, jelenleg legyen elég annyit mondanom, hogy már maga az" építése az új operaháznak időelőtti volt; de a legnagyobb hiba akkor követtetett el, mikor ezen operaház úgy épült, hogy abban nagyobb, díszesebb előadás után kedvező nagy bevétel lehetetlenné lett téve az által, hogy a nézőtér túlságos kicsire szabatott. Fővárosszerte ismert tény, a melynek eredménye számokban összefoglalva abból áll, hogy az opera minden előadása 400 J frt regievei jár, ha pedig az előadáson minden hely el van foglalva, a bevétel 2000 frtot tesz, E két számban rejlik halálos Ítélete az operaház helytelen építésének. Ezek a hibák tényleg megtörténtek; ezek felett recviminálni felesleges. Hanem azt hiszem, hogy ennek elismerése első lépés a javulásra. A második lépés, hogy mérlegeljük ugy a főváros, mint állami culturalis haladásunk méltó" ságát. Csakis egy helyes eonsequentiát vonhatunk le és az az, hogy a multak hibáit elviseljük és türelmesen bevárjuk azon időpontot, mikor ezeket maga az idő fogja javítani, nem pedig engedni egy ujabb velleitásnak és lerontani akarni —- a művészeti ezélok veszélyeztetésével — a mi korszerű szükséglet és a mi a főváros természetes fejlődése által idővel elérhető. Fájdalom a velleitások utján haladunk, de a legveszélyesebb velleitas az volna, ha idő előtt ezen nagy állami költséggel fejlesztett intézetnek további normális fejlesztését veszélyeztetnök az által, hogy b a annak oly mérvű csökkentése decretáltatnék, a mely később a főváros polgáriasodását és igazán megfelelő fejlesztési fokának elérését lehetetlenné tenné vagy csak hosszú idő és tízszeres áldozat árán eszközölné. Azért azt hiszem, hogy azon számokra, melyeket előadtam és előadandó vagyok, figyelemmel kell lenni, és a melyek az operai előadások látogatottságának emelkedését, a színi előadások számának gyors szaporítása daczára feltüntetik. Az operai előadások látogatottságát constatálni akarván, kiszámitottam Í880. óta minden előadáson a fizető látogatók számát s ezek közül két számot vagyok bátor felhozni annak jellemzésére, hogy 1880-ban az egész éven át tartott operai előadások mindegyikén átlag 662 fizető látogató volt jelen és a következő években