Főrendiházi napló, 1887. II. kötet • 1888. október 15–1889. június 17.

Ülésnapok - 1887-36

XXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 121 .tartom, midőn ebből az alamizsnából 5% le­vonatik. Méltóztassék meggondolni, igen t. kormány, nem volna-e időszerű, ugy a földadónak terhét megfontolva apasztani és az adókivetésnél egy egészen új és teljesen radicalis változtatás által annak leszállítását eszközölni ? Nem volna-e ideje, nem prolongálni az 1848: XX. törvény­czikkben foglalt váltószerű kötelezettséget, ha­nem azt már valahára beváltani ? Ezek azok, melyekkel igazolni akartam álláspontomat, igazolni akartam a Rotteck által egész Európára vonatkozólag tett ama nyilat­kozatnak megfelelő bánatos kedélyállapotomat, midőn a budgetet tárgyaljuk. És csakis azon körülmény indít engem arra, hogy a költség­előirányzatot elfogadjam, mert az ügyek élén álló kormányférfiak iránt bizodalmam mindeddig meg nem ingott. Ennélfogva elfogadom ugyan a budgetet átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául, de megjegyzem a jelzett kedélyálla­potból kifolyólag, hogy azt kénytelen-kelletlen teszem. Nyáry Jenő b. jegyző: Schlaueh Lörincz nagyváradi püspök ő excellentiája! Schlauch Lörincz püspök: A midőn Magyarország önmagának visszaadatott, a midőn a passiv ellenállást az önrendelkezési jog és a teremtő tevékenység váltotta fel, mindenki ösztönszerűleg érezte, hogy az első teendők közé tartozik a magyar államot politikai tekin­tetben szilárdítani, a fokozódó műveltség által pedig annak haladását biztosítani. Magyarország nem új állam, >a regnum independens* nem mai keletű, államalkotó elemeit nem a dualismus szolgáltatta legelőször. Van történelme, mely állami individualitását és ennek magyar jellegét minden lapján kellő világosságba helyzé, nem vesztette ezt el még akkor sem, a midőn a nemzetet sok viszontag­ság után az önfentartási ösztön és a politikai eszély, épen állami individualitásának megmen­tése czéljából — művelődési szempontból amúgy is a nyugotra támaszkodván — politikai tekin­tetben is egy szomszéd államhoz ugyanazon fejedelem alatt >indivisibiliter ac inseparebili­ter, in vicém et insimul« való csatlakozásra utalták. E csatlakozás által biztosította magá­FÖRENDI NAPLÓ. 1887 — 92. II. KÖTET. nak azt az erőt, mely valamint a keleti barbár­ság elleni küzdelemben támogatta, úgy képessé tegye kedvezőbb körülmények közt közvetítő civilisatorius küldetését teljesíteni. S ma is ebben a csatlakozásban mint nagyhatalmi coefficiens, egyenjogú és döntő tényező találja fel állam­jogi létfeltételeit nem ugyan absolut független­séggel, de mégis az önállóság annyi attribú­tumával, hogy állami individualitását érvényre juttathatja. A mi tehát a történelmen mint aranyfonal átvonul, a mi mint becses hagyomány őseink­től reánk maradt, a mit sem a pragmatica sanctio, sem az 1868-iki kiegyezés nem semmi­sített meg, sőt a mi ezekben találja fel fenn­állásának legbecsesebb, legerősebb biztosítékát, ez: a magyar állam egysége, a mint az azon nemzetnek jogara alatt fejlődött, mely azt al­kotta; ez: az állambölcseség által sugalmazott az a viszony, mely azt az örökös tartományok­hozi fűzi és a mi a nemzetnek kegyelettel pá­rosult jogérzete szerint, e kettőnek létfeltétele, szeglet- és zárköve, ez a király. És ezen múlt, az eszméknek és traditiók­nak ezen összessége, megizmosodva, úgyszólván megtestesülve annyi nemzedéken át, megszen­telve annyi emlék, fentartva és ápoltatva annyi remény által, ezek képezik Magyarország összes népeinek elválaszthatlan osztatlan örökségét, melyet fentartani és megőrizni minden előrelátó magyar államférfinak feladata, de feladata egy­szersmind visszautasítani mindazt a mi a múltat leronthatná vagy az örökséget veszé­lyeztetné. Legyen Magyarországban valamely állam­férfi szabadelvű vagy conservativ, nevezze magát a közös ügyek barátjának vagy ellenének, ha Magyarország kormányát kezében tartja, az nem térhet le arról az alapról, melyet a nemzet­nek nyolezszázados tapasztalása, helyes jog­érzéke, a súlyos viszontagságok behatása alatt megérlelt bölcsesége mint változatlan irányt megjelölt. Mert minden nemzetnek politikai múltjában vannak lefektetve azon irányelvek, melyektől ha eltér, súlyosan bűnhődik. Ezek az irányelvek és az ezekre alapított politikai egy­ség képezik előfeltételeit fennállásának és fejlő­désének. 16

Next

/
Thumbnails
Contents