Főrndiházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–1888. június 21.

Ülésnapok - 1887-11

70 XI. ORSZÁGOS ÜLÉS. póthitelek folytán, ugy, hogy ekkor én magam is a jövőt bizonytalanabbnak tartottam, mint azelőtt. De, méltóságos főrendek, a pénzügyi politika terén az érzelmek, szintúgy, mint az elméletek és elvek, igen keveset nyomnak a latban; a számok és számtételek kérlelhetlen rideg logikája előtt meg kell hajolni és azért soha és sehol az ily zavart pénzügyi helyzetből való kibontakozás máskép lehetséges nem volt, mint a kiadások apasztása és a jövedelmek szaporítása által. Kérdés marad mindig csak az, hogy az eszközöknek egyike vagy másika, vagy mind a kettő együtt alkaJmaztassék-e és ha mind a kettő együtt, micsoda mérvben, micsoda modalitásokkal ? Ha tehát az előttünk fekvő törvényjavaslatot igazságosan akarjuk megítélni, ha tisztába akarjuk hozni, vájjon a jelenlegi helyzetnek megfelel-e, vájjon mi azt lelki nyugalommal elfogadhatjuk-e, akkor természetesen, szerintem, tisztába kell hozni azt, vájjon az általam jelzett eszközök a kormány által e törvényjavaslatban érvényesittettek-e, a kiadások apasztása helyet foglalt e és oly mérvben történt-e ez, a mint lehetséges, másrészt pedig vizsgálni kell, vájjon a jövedelmek szaporításának eszközéhez is oly módon nyult-e a kormány, a mely mód utján ezen jövedelemtöbblet biztosíttatik és az adózók túl nem terheltetnek. A mi a kiadások apasztását illeti, méltóságos főrendek, őszintén megvallom, soha sem éltem azon illusióban, hogy ez utón valami rendkívüli eredményeket fogunk elérni és azt hiszem, hogy bármelyikünknek arra a meggyőződésre kell jutnia, ha a költségvetésnek főbb tételeit azok természete szerint itéli meg, lévén ezek közt sok olyan, melyeknek természete egyenesen kizárja a leszállítást. Ott van például az 1867-ben kötött egyezség által elvállalt közös adósságok kamatja, egy noli me tangere; ott vannak az azóta contrahált magyar államadósságok is — készségesen elismerem — igei jelentékeny és tetemes kamatösszegei, melyek pontos fedezéséről gondoskodni becsületbeli kötelesség, de egyszersmind az állam tekintélyének követelménye. Ott vannak a vasutaknak biztosított garantionalis összegek, melyekből lealkudni absolute rem lehet semmit sem és ott van végül a nagy hadügyi budget, melyre — fájdalom — csak azt mondhatom, hogy meg kell elégedni vele, ha az az adott viszonyok között még rohamosabban nem nő, mint eddig. Fájdalom, méltóságos főrendek, de épen a hadügyi költségvetést illetőleg valóságos abnormis helyzetben vagyunk. Érezzük és tudjuk mindnyájan, bármennyire méltán nyoljuk és ismerjük el a katonaság nemes hivatását, azon nagy, nehéz és nélkülözhetetlen szolgálatokat, melyeket a katonaság az államnak tesz, érezzük és tudjuk mindnyájan, hogy azon túlságos militarismus, mely most Európaszerte uralkodik, előbb-utóbb az államokat anyagilag tönkre fogja tenni és ekkép természetesen nagy veszélylyel fenyegeti egyúttal culturalis állapotunkat és in ultima analysi, talán a társadalmi rendet is; érezzük, méltóságos főrendek, hogy tarthatatlan ezen állapot, mely bennünket teljesen visszahelyez a középkorba, a mikor egész nemzetek folytonosan fegyver alatt állottak, csakhogy oly különbséggel, hogy akkor ez béke idejében költség nélkül járt, győztes háború esetén jelentékeny anyagi nyereséggel volt egybekötve, mig manapság még győztes háború esetén is beszámithatlan és pótolhatlan veszteséggel kell számolnunk; (Igaz! Ugy vanl) érezzük, tudjuk ezt mindnyájan és mégis nincs és nem is lehet senki köztünk, ki a jelen, és ki tudja meddig tartó politikai viszonyok közt a hadügyi költségvetés leszállításáért a felelősséget elvállalhatná, mert a trón és haza együttes legfőbb érdekeit koczkára tenni egyátalában | nem szabad. (Élénk helyeslés.) Midőn tehát a költségvetés legfőbb tételeiben semminemű megtakarításokat sem lehet eszközölni, azt hiszem, csak elismerést érdemel a kormány, a melynek szigorú következetessége és szívóssága tudta biztosítani azt, hogy a jelen költségvetésben a rendes közigazgatás keretében, mint ezt a bizottsági jelentés is kiemeli, másfél millióval csekélyebb kiadás szerepel, mint a múlt évbenCsekély ez az összeg magában véve és talán még csekélyebbnek látszik, ha azt a deficit összegével összehasonlítjuk, de azt hiszem, nő annak súlya, értéke épen az által, hogy megtakarítást képez, hogy ez az első eset, midőn