Főrndiházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–1888. június 21.

Ülésnapok - 1887-11

Xí. ORSZÁGOS ÜLÉS. 63 és közlekedési bizottságnak, az 1888. évi állami költségvetésről szőlő törvényjavaslat pedig a közjogi és törvénykezési, a pénzügyi és a közgazdasági és közledési bizottságnak jelentéstétel végett kiadattak. A bizottságok jelentéseiket bemutatván, azok kinyomattattak és szélosztattak s érdemleges tárgyalás végett a mai ülés napi rendjére kitüzettek. A képviselőház elnökétől beérkezett az állategészségügy rendezéséről szóló törvényjavaslaton tett főrendi módosítások elfogadását tárgyazó képviselőházi üzenet. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa a képviselőház 'jegyzőkönyvi kivonatai). Elnök: Miután e törvényjavaslatra nézve immár további nézeteltérés a két ház között fen nem forog, az a legfelsőbb királyi szentesítés alá fog terjesztetni. Jelentem, hogy az Olaszországgal kötött kereskedelmi és hajózási szerződés tárgyalásánál Matlekovits Sándor államtitkár fogja a szükséges felvilágosításokat megadni. Napirend szerint következik az Olaszországgal 1887. évi deezember hó 7-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződésnek és a hozzátartozó tarifáknak, pótezikknek, vámeartelluek és zárjegyzőkönyvnek, valamint az ugyanazon napról kelt állategészségügyi egyezménynek beczikkelyezésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Bánffy György gróf jegyző (olvassa a bizottság jelentését es a törvényjavaslatot). Elnöki Méltóztatnak hozzászólani? Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Nem szeretném, ha a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat ezen főrendi házban minden felszólalás nélkül fogadtatnék el. (Halljuk!) Én a törvényjavaslat megszavazásához hozzájárulok, s ugy hiszem, e részben a főrendi ház minden tagja egyértelemben lesz velem. (Helyeslés.) Vajmi nehéz mérlegelni a kormány eljárását ilyforma törvényjavaslatoknál, valamint igen nehéz magokat a törvényjavaslatokat megítélni, ha csak az azok iránt folytatott tárgyalásokba mélyebben beavatva nem vagyunk. Kétséget nem szenved, hogy azon átalános vámpolitikai irány, mely Európaszerte követtetetik, ránk nézve praejudiciosus; a mi helyzetünket napról-napra súlyosabbá és nehezebbé teszi s azzal szemben kormányunk feladata a körülmények szorgos megfigyelése által és nyomatékának érvényesítésével ezen helyzetet elviselhetőbbé s ha lehetséges, fokozatosan jobbá tenni. Ennek egyik tényezője az, hogy elvégre is a túlságos elzárkozási irány, kivált a nyersterményekre vonatkozólag, lassankint mégis engedni fog s az államok azon meggyőződésre fognak jutni, hogy a nyers termények az iparnak élelmező anyagai és lényeges kellékei s azok elzárása által a productio s magának az emberiség jólétének, iparának és vagyonosodásának fejlődése nem mozdíttatik elő, sőt ellenkezőleg inkább hátráltatik. Én részemről különben is a kereskedelemben inkább a szabadabb fejlődésnek vagyok barátja, mint a vámvédelmi elzárkózásnak s ezen irány és meggyőződés, ugy hiszem, Magyarországon is igen széles körű talajjal bir. Minthogy azt tartom, hogy a kormány e részben, főleg ezen szerződés negotiátiója utján is mindent elkövetett, hogy érdekeinket ily értelemben érvényesítse; s minthogy ezen szerződést nemcsak magában szabad tekintenünk, hanem összefüggésben részint más államokkal folyamatban levő, magunk által folytatandó szerződési tárgyalásokkal, részint pedig összefüggésben az államok közti viszonyokkal, teszem Olaszországnak Francziaország iránti kereskedelmi viszonyának majdani átalakulásával, a miből ránk nézve is szükségszerűleg consequentiák hárulnak át; úgy látom, hogy ez alkalommal megtörtént az, a mit érdekeink védelmére és azok érvényesítésére tenni lehetett s ezek után csak arra kell felkérnünk a tisztelt kormányt, hogy e részbeni ernyedetlen működésében ne lankadjon és hogy figyelmét legfőképen nyers terményeinknek a külföldön való értékesithetésére fordítsa, a mi különben is súlyos viszonyainknak elviselhetőbbé tételéhez lényegesen hozzájárulhat. A törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául átalánosságban elfogadásra részemről is ajánlom. (Helyeslés.) Elnök: Ha szólani senki sem kivan, méltóztassanak azok, a kik a törvényjavaslatot