Főrndiházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–1888. június 21.

Ülésnapok - 1887-10

56 X, ORSZÁGOS ÜLÉS. a legjobb szerkezetű fegyver, ha katonáink azzal bánni nem tudnak. De mert a rendkívüli behívások költséggel járnak, a védkötelesekre nem várt terheket rónak, a kérdés csupán csak a körül forog, nem lehetne-e e terheket és költségeket kímélni az által, hogy az új lőfegyverrel való kiképeztetés, a rendes fegyvergyakorlatok időszakain belől eszközöltetnék? A ministeri indokolásban világosan ki vannak tüntetve az akadályok és hátrányok, melyek abból keletkezhetnének, ha hasonló eljárás követtetnék. E megfontolások felett ismétlésekbe bocsátkozni nem akarok. Azon nézetekre sem kívánok kiterjeszkedni, melyeket e részben más oldalról hallani lehetett. Előttem tisztán áll az, hogy ha czélt érni akarunk, az egyedüli garantiát erre nézve csakis abban fogjuk feltalálni, hogy a csapatok, a mint nekik az új fegyverek kiadatnak, legott azoknak kezelésében ki is taníttassanak, mert különben megeshetnék, hogy a mai viszonyok közt, melyek oly kevés állandóságra mutatnak, hirtelen beáll egy váratlan fordulat, melyben a csapatok egyrésze kénytelen lenne az új fegyvert használni a nélkül, hogy annak kezelésben előre kitaníttatott volna, ha tán az új fegyverrel leendő kiképeztetés a rendes fegyvergyakorlatok valamelyik későbbi időszakára volt tervezve. Semmiféle kormány felelősségének tudatában magát hasonló eshetőségnek kitenni, hasonló dolgot megkoczkáztatni nem fog, a miért az emiitett behívások tekintetében csakis azon módozatot tartom helyesnek és megfelelőnek, mely az előttünk fekvő törvényjavaslatban elfogadásra ajánltatik. Németországban és Francziaországban az új fegyverrekkel leendő kiképeztetés czéljából a tartalékosokat 14 napi gyakorlatokra hivták be. És ha most hasonló körülmények közt, hasonló czélból mi is ugyanazt teszszük, nem hiszem hogy e miatt békés intentióinkat kétségbe vonni, szándékainkat félremagyarázni lehessen. Említettem imént, hogy a tervezett gyakorlatokból, mivel nem a rendes időben tarlatnak meg, nemcsak az államra újabb költségek, de a védkötelesekre újabb terhek is fognak háramolni. Minthogy azonban sem az egyiket, sem a másikat elkerülni nem lehet, föltehető ugy az ország lakóinak, valamint a védköteleseknek hazafiságáról, hogy készségesen meghozzák az áldozatokat, melyeket a trón s a haza érdeke tőlök megkíván. -. Elvi szempontból is tétetett kifogás a miatt, mert az előterjesztések külön a közös hadseregre és külön a honvédségre egymástól el nem választattak. Lehet ebben alaki hibát keresni, de a melynek én részemről nagyobb fontosságot tulajdonítani nem birok. Sem közjogi szempontból, sem a gyakorlati eljárás követelményeinek szempontjából nem osztozhatom az aggályokban, melyek helyenkint e részben felmerültek. Ellenben igen is helyeseknek tartom mindazon stylaris módosításokat, melyeket a képviselőház eszközölt. Mindezeknél fogva az előttünk fekvő törvényjavaslatot, a képviselőház szövegezése szerint, átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki a tárgyhoz hozzászólani? Ha senki szólani nem kivan, kijelentem, hogy a törvényjavaslat átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául el van fogadva; következik a részletes tárgyalás. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és 1—3. §-ait, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak), Elnök: Ha senkinek nincs észrevétele, kérem azokat, a kik a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) E szerint a törvényjavaslat mind átalánosságban, mind részleteiben el van fogadva s erről a képviselőház szokott módon értesíttetni fog. Következik a Németországgal 1887. évi deczember hó 8-án kötött kereskedelmi egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt azonban e tárgyra áttérnénk, van szerencsém bejelenteni, hogy földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister ur részéről Matlekovits Sándor államtitkár ur van megbízva a szükséges felvilágosítások megadásával. Fel fog olvastatni a jelentés. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa a főrendi ház közlekedési és közgazdasági bizottság jelentését a Németországgal 1887, évi décezmber hó