Főrndiházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–1888. június 21.

Ülésnapok - 1887-14

XTV. ORSZÁGOS ÜLÉS. m met, illetőleg kéréseimet helyeseknek találandják azokat szavazataikkal támogassák. Az egyezmény első ezikke azt mondja — — a mint kell mondania — hogy jövendőben a határvonalok Románia és Magyarország közt azok lesznek, a melyeket ezen szerződés pontjai részletesen előadnak és a hozzácsatolt térképek is kijelölnek, hozzátévén, hogy ezen hozzácsatolt térképek az egyezménynek kiegészitő részét képezik, en font une partié intégrante. Mondja továbbá, a mint máskép nem is lehet, hogy jövendőben minden határkérdés ezen egyezmény és a térképek szerint lesz elintézendő. Ebből méltóztatnak a méltóságos főrendek meggyőződni, hogy a térképeket okvetlenül ismerni kell, ép ugy, mint magát az egyezményt. Ennélfogva bátor vagyok a nagyméltóságú belügyministerhez azon kérelemmel járulni, méltóztassék ezen térképeket kinyomatni, hogy ne csak törvényeink gyűjteményében legyenek meg hanem főkép a határszéli hatóságok is megkaphassák, a melyek alkalmasint ezea térképekre évenkint rá fognak szorulni. Igaz, hogy ezen térképek kinyomatása meglehetősen sok költségbe fog kerülni; de ha tavaly a műiparkiállitás katalógusára 80,000 Irtot szavaztunk meg utólag, melynek egynéhány példánya ma csak a nyilvános könyvtárakban lappang, mennyivel inkább kell ezen térképek kinyomatására a szükséges költséget megszavazni, a melyek a hosszú jövendőre minden határper eldöntésére alapul fognak szolgálni. Ha szerencsés volnék a méltóságos főrendek akaratát eltalálni, bátorkodom a következő indítványt beadni (olvassa): »A főrendiház óhajtja, hogy a nagyméltóságú belügyminister nyomassa ki a határvonalak térképeit, minthogy a határegyezmény kiegészítő részei és a jövendőben támadandó határkérdések eldöntésére szintoly szükségesek lesznek, mint magának az egyezménynek feltételezései vagy stipulaüóií. Ha méltóztatnak ezt pártolni, ugy ezennel beadom indítványomat. Szól továbbá az egyezmény 6. §-a határ. Jelzőkről és kétféle határjelzőket emlit; emlit >bornes en pierre<, azaz kőoszlopokat és emlit >bornes en bois«, azaz faoszlopokat, melyeket aztán a további szövegben egyszerűen poteauxnak nevez. A poteaux szó távirati rudat is jelent. Azt hiszem, nem ilyenféle rudakat ért az egyezmény, hanem [faoszlopokat. Még pedig ugy áll az egyezményben, hogy a faoszlopok csak Bukovinával szemben lesznek a magyar határon, de tovább folyvást különbséget tesz a fa-és kőoszlopok közt és azt mondja, hogy a faoszlopokon az M és 0 lesz, az Magyarországot teszi, az R betű pedig Romániát jelenti. Világosan kitetszik ebből a czikkelynek érteménye, hogy a magyar határon véges végig faoszlopok jelzik a határt, a túloldalon pedig kőoszlopok. A czikk végén még kimondja, hogy ezen fa- és kőoszlopok felállításának költségei fele részben Romániát, fele részben Magyarországot illetik, tehát egyenlő részben. Már, méltóságos főrendek, én semmiféle okát nem tudom kitalálni annak, miért legyenek a mi határoszlopaink fából és a túlsó félen valók kőből; annál kevésbé értem ezt, minthogy ezen faoszlopokat a kecskepásztorok minden nyáron fel fogják égetni. Hiszen a faoszlopok következtében sokkal több határperünk lesz, mint eddig volt. Minthogy továbbá nem merem hinni, hogy ezen szerződésnek az volna a titkos akarata

j hogy külsőleg Magyarország inferioritását fejezze ki, azért sem tudom okát kigondolni annak, hogy miért legyenek a mi határjelzőink fából, a túloldaléi pedig köböl és mégis közös költségen állíttassanak fel. Ha szerencsés lennék a méltóságos főrendek beleegyezését kinyerni ezen kérésemhez, bátor volnék a következő indítványt beadni (olvassa): »Indítvány az egyezmény 6. czikkéhez. A méltóságos főrendiház a nagyméltóságú magyar kormánytól elvárja, hogy kieszközölje a határoszlopok egyenlőségét az anyagra nézve is mind Magyarország, mind Bukovina és Románia felől. Mert a nemzetközi jog követeli az egyenlő anyagú és idomú határoszlopokat, minthogy nem akarhatja egyiknek, például a Magyarosztrák monarchiának inferioritását a másikkal, Romániával, szemben külső jelek által kifejezni; mert a határoszlopok egyenlősége a megkötött egyezmény valódi értelmét és szándékát