Főrendiházi napló, 1884. III. kötet • 1886. szeptember 18–1887. május 16.

Ülésnapok - 1884-47_új

XLVII. ORSZÁGOS ÜLÉS 65 hiány, vagyis valami csekélyebbel roszabbult a mérleg, mint 1883-ban volt. Bátor leszek később áttérni arra, hogy mi idézte elö ezen eredményt. 1885-ben a kormány a kiadások és be­vételek között plust irányzott elő 4.830,000 forintban, a tényleges hiány azonban 5.502,000 forint lett. Eddig terjednek a zárszámadások. Ezek után az 1884. és 1885-iki zárszámadások­ból következőket vagyok bátor felhozni: Tény, hogy ezen esztendőkben az eredmény a hozzá kötött várakozásnak nem felelt meg és pedig 1884-ben azért, mert a + 379,000 forinttal szemben a hiány 5.184,000. Ezen kedvezőtlen eredményt az idézte elő, hogy a pótadóból vált jövedelmi többlet 3 millió forint erejéig nem folyt be, azonkívül ekkor történtek a vas­utak államosításai s azoknak az eredménye sem jelentkezett azon kedvező összegben, mint a kormány előirányozta. Tehát itt határozott jövedelmi visszaesés is lévén, ezen két összeg körülbelül kitesz annyit, sőt még többet, mint a mennyi a mérleg rosszabbodása. A mi az Í885dki eredményt illeti, itt az előirányzattal szemben a hiány igaz, hogy 9 millió, de mi idézte ezt elő ? Először is a közösügyi kiadások több szükséglete tett 6.670,000 forintot. Ez azon körülményen alapszik, hogy a vámjövedelmek, mint méltóz­tatnak tudni, nem folytak be az előirányzott összegben és csak ez a különbözet 4.500,000 forint. Aztán előidézte ezt körülményt az is, hogy a magyar államvasutaknál előirányzott jövedelem épen 3 millió forinttal maradt hátra. Ezek magukban körülbelül 9 milliót tesznek ki. Azonkívül még tapasztaljuk, hogy az illetékek és bélyegjövedelmek szintén nagyon hátra maradtak. Ez maga 2.900,000 forint, oly lényeges összeg, mely magában is elégséges, hogy a költségvetésben az egyensúlyt meg­rontsa. Látjuk ezekből, hogy forogtak és forog­nak fenn oly bajok, melyek pillanatnyiak, neve­zetesen például az államvasutaknál fenforgott bajok. Ezek javultak. A múlt évi 1886-iki zár­számadásban, a zárszámadási mérleg fogja megmutatni, hogy azon jövedelem, melyet a kormány az 1885-iki esztendőre várt, 1886-ban be is következett. Tehát ez orvosolva van. FŐKEKDI NAPLÓ, 1884—87.111. KÖTET. Másként áll a dolog a vámjövedelmek vissza­maradásánál. Mint méltóztatnak tudni, az még jelenleg­is kedvezőtlen és csakis a politikai ás köz­gazdasági viszonyok kedvezőbbé fordultával várható ezen eredmény javulása. A mi az illetékeket illeti, ezek hátra­maradását körülbelül a helytelen szabályza­okozza. Hogy ennek a kormány élénk tudatát ban van, bizonyítja az előterjesztés, mely azt mutatja, hogy a kormány komolyan foglalkozik oly szabályzatokkal, melyek képesek lesznek a fenforgó hézagokat pótolni s a hiányokat orvosolni. Az 1886-iki előirányzatra positiv adatok hiányában nem hivatkozhatom, miután zár­számadásokkal nem rendelkezünk. Egyre azon­ban, tekintettel a pénzügyi bizottság jelen­tésében foglaltakra, kénytelen vagyok rá­mutatni. Nevezetesen azt mondja: >az 1886-ik évi államköltségvetésben a rendes kezelésnél mutatkozott negyedfél millió forintnyi felesleget az időközben megszavazott póthitelek emész­tették fel.< 1886. év terhére póthitel megszavazva nem volt. Az ez évben, 1886. év folyamán megsza­vazott póthitelek — átnéztem a törvényeket — a következők. Az 1886. évi III. törvényczikk a tengerészeti hatósági épületnek az elhelyezésére Fiúméban 52,000 forint póthitelt engedélyezett — az 1885. évi beruházások terhére. A má­sodik törvény volt a XVI. törvényczikk, mely a közmunka- és közlekedésügyi ministeriumnál vasúti építkezésekre és beruházásokra póthitel­ként ugyancsak az 1885. év terhére 4.075,000 forintot engedélyezett. A harmadik az 1883. évi közösügyi leszámolás szerint Magyarország terhére mutatkozó 4.650,000 forint, ez megint az 1885-iki mérleget terheli. Azután jön a XVIII. törvényczikk a vámjövedelmek elmara­dásából származó 4.500,000 forint, de ez is az 1885-iki költségvetés terhére esik. Az utolsó póthitel volt a XIX. törvényczikk által engedélyezve, mely a múlt évekből származó pénztári hiányok fedezéséről szól s csak ugy kerek számban 20 millió forint. Ezen kölcsön kamata az csak, mi rontja az 1886. évi mérleget. 9

Next

/
Thumbnails
Contents