Főrendiházi napló, 1884. III. kötet • 1886. szeptember 18–1887. május 16.
Ülésnapok - 1884-46_új
46 ILVI. ORSZÁGOS ÖLÉS. A kért szabadság megadatik s a kérvény nyilvántartás végett az igazoló bizottságnak kiadatik. Majthényi László báró a közösügyi költségek hozzájárulási arányának újbóli megállapítására kiküldött országos bizottság tagja, gyengélkedő egészségi állapota miatt ezen tisztjéről lemondását az elnökségnek bejelentette. A lemondás, azt hiszem, elfogadtatik. Ennek következtében szükségessé vált pótválasztás a legközelebbi ülés napirendjére kitűzetik. A képviselőház elnökétől beérkezett a honvédcsapatok tartalék hadikészleteinek és a népfölkelési csapatok egy része felszerelésének beszerzésére megkívántató rendkívüli költségek fedezéséről szóló törvényjavaslat. Ezen törvényjavaslat kinyomatott, a ház tagjai közt szétosztatott és jelentéstétel végett a közjogi és törvénykezési és pénzügyi bizottságoknak is kiadatott. A főrendi ház közjogi és törvénykezési bizottsága részéről ezen törvényjavaslatra vonatkozó jelentés beadatván, az a mai ülés napirendjére kitűzetett. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa a jelentést). Fejérváry Géza báró, honvédelmi minister : Európa átalános helyzete, a mint ezt bölcsen tudni méltóztatik, olyan, hogy habár tény az, hogy a népek akarata, a kormányok törekvései alapul szolgálhatnak azon reménynek, hogy a béke megzavarva nem lesz, mégis a bizonytalanság nyomasztó érzete az államokat — kivétel nélkül monarchiákat és köztársaságokat egyaránt — arra készteti, hogy véderejök lehető legszélesebb alapon való szervezéséről és minden eshetőséggel szemben való készentartásáról szokatlan sietséggel gondoskodjanak, ha mindjárt a legnagyobb áldozatok árán is. Mi természetesebb annál, minthogy nekünk egész Európában egyedül visszamaradnunk nem lehet, annál kevésbé, mert akarva, nem akarva — pedig mi bizonyára a meddig azt becsülettel tehetjük, szívesen kitérünk minden viszály elől — igen könnyen belesodortathatnánk a netalán kitörő bonyodalmakba; mi természetesebb tehát, méltóságos főrendek, mint az, hogy nekünk is megfelelőleg gondoskodnunk kell saját biztosságunkról. S ha hazánk, monarchiánk és a trón biztosságáról van szó, megtámadtatásunk esetében, Magyarország népei hazafias áldozatkészségében mindig csakis a hazaszeretettől, a trón iránti hű ragaszkodástól vezéreltetnek. Fényes jelét adta annak képviselőházunk e napokban, a midőn az előttünk fekvő törvényjavaslatot, daczára nehéz pénzügyi helyzetünknek, meghajolva a tényleg fennálló s nem általunk előidézett viszonyok előtt, pártkülönbség és kivétel nélkül — csakis hazánk és a felséges trón biztosságát, érdekeink sikeres védelmezhetését tartva szeme előtt — egyhangúlag elfogadta. Ismervén e nagyméltóságú ház hazaszeretetét, a trón iránti tántoríthatatlan ragaszkodását, egy perczig sem kétkedem, hogy a méltóságos főrendek csatlakozván a képviselőház valóban lélekemelő fellépéséhez, e törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadandják. Kérem azért a méltóságos főrendeket, hogy e törvényjavaslatot átalánosságban és részleteiben részökről is kegyesen elfogadni méltóztassanak. (Helyeslés.) Zichy Nándor gróf: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! A jelen alkalommal az előttem szólott tisztelt minister úrral ugyanazon álláspontot vagyok szerencsés elfoglalhatni s erősen meg vagyok győződve, hogy tökéletesen felesleges volna bárkit is e házban meggyőzni akarni arról, hogy ezen törvényjavaslatot; tárgyalás alapjául elfogadja és az imént kért összegeket a kijelölt czélra megszavazza. Ha azonban mégis szót emelek, történik az azért, mivel másrészt meg vagyok győződve arról is, hogy a méltóságos főrendek ez iránti gondolkodásának és táplált érzésének kifejezést adván, ugyszólva mindnyájok kívánságának felelek meg. Mert eltérők lehetnek ezen házban egyre és másra nézve a nézetek, jóllehet mi mindnyájan a hagyományos magyar alapon állunk, mindnyájan mindazon háznak tagjai, mely első sorban a conservatio, az államnak érdekei védelmére hivatott, lényegileg ugyanazon elveket valljuk, mégis azon mértékre nézve, melyben egy vagy más irányban a kor igényeivel és a helyzettel megalkudnunk