Főrendiházi napló, 1884. III. kötet • 1886. szeptember 18–1887. május 16.

Ülésnapok - 1884-43_új

3ZÁG0S ÜLÉS. 20 XLIII. OR£ eszme,' hogy tekintvén azon nagy feladatot és felelősséget, mely a kormányra — a nemzet gyarapodására oly hatalmas befolyást gyakorló egészségügy tekintetében — háramlik, a kormánynak az eddigiuél nagyobb befolyás biztosítandó, hogy igy a bizonyos mérvű központosítás által a törvény kivitele annál nagyobb biztosítékot nyerjen. Az állami, illetőleg kormányi nagyobb befolyás eszméje Budapesten különösen a choleraés himlő-járvány felmerülése alatt és után terjedt el szélesebb körökben. A nagy közönség kínosan látta azon meddő vergődést, melyet a közigazgatási complicált apparátus e kettős járvány ellen kifejtett és csakhamar a kormány és a közönség megnyugtatására az 1876: XIV. t.-cz. 9. §-a értelmében egyik kormányközegét küldötte ki, hogy egy kézben összpontosítván a főváros egészségügyét, határozottabban és sikeresebben küzdjön meg a dühöngő baj ellen. Az ily módon történt kormányi beavatkozás üdvös eredményei ismeretesek. De ez alkalommal megrendítő hihetetlen dolgok tárultak fel a közönség szemei előtt melyek magyarázatot szolgáltattak arra : hogy Budapest, mely geographicus, geologicus és éghajlati viszonyainál fogva az egészségesebb városok közé volna sorolandó, oly magas hala lozási százalékot szolgáltat, mely Európa többi fővárosaiban alig észlelhető. Budapesten 43 halálozás esik 1,000 emberre, míg Paris, London, Berlin, sőt a kedvezőtlen fekvésű München csak 20—30 al szerepelnek a statistikában. Kiderült, hogy körülbelül 50,000 ember oly viszonyok között lakik és él, minőkben emberegészségének egyenes megtámadtatása nélkül nem élhet. Csecsemők, aggok, nők, férfiak, betegek és egészségesek vegyesen összezsúfolva találtattak oly alvó helyiségekben, melyek térméretei, szűk voltuknál fogva, a legkicsapongóbb képzeletet meghaladják. Képzelhetni első sorban, milyen lehet ezen odúkban a morál; de másodsorban lehetetlen, hogy az ilyen helyek mindennemű ragályok terjesztésére ne szolgáltassák a csirát és az anyagot. 50,000 ember állandó góczát képezi a fertőző betegségeknek, melyek gyilkoló angyalként pusztítják a lakosságot. Budapest fővárosa oly rohamosan emelkedett csak egy évtized óta is, a munkakereső osztály oly mérvben özönlött a fővárosba, hogy a népesség növekedésével lépést nem tartó lakhelyek szaporítása elégtelennek bizonyult; és kérdés támad: vájjon a rendes körülmények közt sikerrel működő autonomicus hatóság ezen rendkívüli körülmények közt nincs- e oda utalva, hogy az államkormány hathatósabb beavatkozását önmaga a lakosság érdekében kívánatosnak tartsa 1 Kiváltkép, miután Budapest állása és az ország többi városaitól sokban elütő viszonyai annak mintegy országos jelleget kölcsönöznek ? Idejárul, hogy éppen azon hatósági közegek, melyek első sorban vannak hivatva inüiáló képességgel és erélyes kiviteli tevékenységgel hatványozni a közegészségügyet, állásuknál és viszonyaiknál fogva sok irányban feszélyezve vannak; értem a választás alatt álló egészségügyi közegeket, különösen az orvosokat. A választás és az ezzel járó szavazatok esetleges számtöbbsége, a szakértelem megbirálása itt nemcsak téves, rossz, igazságtalan, hanem következményeiben végzetteljes is lehet. Nem közel fekszik-e itt a gondolat, hogy független állami közeg nagyobb ereclménynyel működhetnék? Londonban a 60-as években dühöngött cholera megszűnése után az állam vette kezébe a főváros egészségügyét és azóta Londonban az egészségi viszonyok igen előnyösen változtak, Nem szükség, hogy hosszasabban fejtegessem a főváros tisztasága fentartásának., a vízvezeték és a csatornázás ügyét, mely a vitatásokban évenkint új meg új alakban tűnik fel, a nélkül, hogy annak sikeres megoldása a közeljövőben remélhető volna. Mindezeket tekintve, többek felszólítására a nagyméltóságú magyar királyi ministerelnök úrhoz, mint belügyministerhez, e következő kérdést bátorkodom intézni: (Olvassa) Interpellatio : Budapest fővárosának egészségügyében, intézve a nagyméltóságú magyar kh'ályi ministerelnök úrhoz, mint belügyministerhez : Tekintve, hogy a lefolyt cholerajárvány nagyobb mérvű föllépése után a kormány szükségesnek tartotta az 1876-ik XIV. törvényczikk