Főrendiházi napló, 1884. II. kötet • 1885. szeptember 26–1886. június 26.
Ülésnapok - 1884-21_új
XXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 75 zést elfogadni, és ne méltóztassanak a bizottságot oly helyzetbe hozni, hogy utóbb esetleg kénytelen lenne csak azzal járulni a méltóságos főrendek elé, hogy ezen kérdésre más, megfelelőbb megoldást találni nem képes. Prónay Dezső báró: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! A tárgyalás alatt levő házszabályok 33. §-a határozza meg a főrendi ház üléseinek idejét, illetőleg tartalmaz intézkedéseket arra nézve, hogy az ülések mikor tartassanak. Én magam sem tartom kielégítőnek azon intézkedést, mely a felolvasott 33. §-ban az ülések idejére nézve foglaltatik; de elismerem, hogy azon ellentét, mely egyrészről a] közt, hogy az országgyűlés midőn együtt, mintegy permanentiában van, és a között, hogy kívánatos, hogy egy tanácskozó testület tagjai valósággal részt is vehessenek a tanácskozásban, s a főrendi ház tagjainak igen nagy részére nézve azon gyakorlat mellett, mely a múltban dívott, szerintem legalább ez lehetetlen volt, hogy — mondom — ezen ellentét némileg kiegyenlittetésre szorul, s e tekintetben helyes középutat kellene keresni. Én elismerem készséggel, hogy a 33. §. némileg figyelembe veszi azon kivánatot, hogy a főrendi ház ülései, bizonyos előre megállapított időszakban tartassanak. E szakasz értelmében a főrendi háznak jogában fog állani előre kitűzni a legközelebbi ülés napját. De hiszen ezen joga a múltban is megvolt és gyakran mégis csak az történt, hogy a legtöbb tárgy, sokszor igen fontosak is, sürgősségi indítvány nyomán, alig hogy a bizottsági jelentés benyujtatott, el is intéztettek; a tagoknak jő része pedig talán tudomással sem birt arról, hogy az illető törvényjavaslat érdemleges tárgyalásra fog kerülni, mert ez esetben talán sokkal jobban érdeklődtek volna, s nagyobb számban jelentek vala meg, mint a mennyien meg szoktak jelenni. Minthogy azonban Sztáray gróf igen tisztelt barátom indítványa nem tartalmaz új szövegezést, hanem csak újabb megfontolás végett kívánja visszautasítani a bizottsághoz az egész IV. czímet, én magam sem fejtem ki bővebben nézeteimet, hanem annyit kénytelen vagyok megjegyezni, hogy ha a 33. §. változatlanul elfogadtatnék, ugy a mint az most előttünk van, akkor attól tartok, hogy esetleg az eddigi gyakorlat fog megmaradni, és a ház tagjai nem lévén tájékozva, hogy mikor tartatnak tényleg fontos tárgyak fölött ülések, nem lesznek azon helyzetben, hogy nagyobb számmal vehessenek azokban részt, mint eddig. Volt egy ok, melyet a múltkor felhoztam arra nézve, hogy a főrendi ház szervezetét módosítani kell, s ez a többek közt épen az volt, hogy tagjainak száma, mily nagy, és mégis aránylag mily kevesen vesznek részt a tárgyalásokban, pedig ha közelebbről néztük volna, meggyőződhettünk vala, hogy ha nem is mindig, de igen gyakran egyik oka annak, hogy oly csekély számban voltak jelen, épen az volt, hogy senki sem lehetett tájékozva az iránt, mikor fognak fontos tárgyak fölött dönteni. Teljes mértékben elismerem én is annak szükségét, hogy rendkívül sürgős esetekre talán az elnökségnek tágabb körű felhatalmazást kell adni s erre való a 34. §.; de mégis azt vélném czélszerűnek — habár concret indítványt magam sem adok be, csak egyszerűen magamévá teszem Sztáray Antal t. barátom indítványát — hogy a főrendi ház ülésezése ne legyen a házszabályokban előre megállapított időszakokhoz kötve, hanem az országgyűlés megnyitása után tartandó egyik ülésben megállapittatnék az azon naptári év folyamán tartandó ülések cyclusa, új év után, tehát a naptári év elején pedig az ülések további rendje, mindig megmaradván az elnök joga rendkívüli ülések összehívására. Ha a kivánt módosítás el nem fogadtatik és nem történik ez értelemben a 33. §-on változtatás, akkor attól tartok, hogy ugyanazon viszonyok fognak ismétlődni, mint eddig. Maitliényi László báró: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Azt gondolom, hogy a főrendiház tanácskozásai menetének lehetetlen bizonyos mérvben nem illeszkednie a .képviselőház tanácskozásaihoz. Ezt magával hozza a parlamenti rendszer s másrészről a képviselőház által gyakorlott kezdeményezési jog. Eddig tartattak úgynevezett receptionalis ülések, azonban azon észlelet történt, hogy ezek a ház tagjainak érdekeltségét eleszi eni nem képesek, sőt ellenkezőleg arra zsibbasztólug hatnak. A 33. §. e baj correctivurnát abban keresi, 10*
