Főrendiházi napló, 1884. II. kötet • 1885. szeptember 26–1886. június 26.

Ülésnapok - 1884-17_új

58 XVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. bátor vagyok pár szót szólni, — a választások tisztaságát és szabadságát s ugy méltóztatott feltüntetni a dolgokat, mintha átalában Magyar­országon azt lehetne mondani, hogy itt a vá­lasztások erőszakosan és corruptio útján esz­közöltetnek. Méltóságos főrendek! Ez ellen én tiltakoz­tam mindig és tiltakozom ma is, mert egyes corruptionklis vagy erőszakoskodási esetek mellett az összes választó-kerületekre és ma­gára a nemzetre ezt mondani nem lehet. De, igen és a mi a corruptiót illeti, sajnos, tudom én is, hogy voltak és vannak egyes esetek és én is azt mondom, a mi már fel­hozatott, hogy ezek nem menthetők és éppen azért, mert tudom, hogy vannak egyes esetek, a melyekben visszaélések történtek, elismerem, hogy azok ellen minden lehetőt megtenni kö­telesség. Már ki is jelentettem, hogy ez irány­ban a lehetőt meg fogjuk kisérleni, de méltóz­tassék azt is figyelembe venni: hogy sehol még a világon oly törvény, mely ezt a vissza­élést egészen megszüntette volna, nem hoza­tott. E visszaélés megszüntetésének csak egy módja volna, magának az összes nemzet intelligens osztályának azon erkölcsi elhatáro­zása, hogy vele élni nem fog. Sajnos, e magas­latra, tudtommal, még egyetlen nemzet, egyetlen ország sem emelkedett Európában. Mi tehát nálunk a corruptio ? Igen jól tudja mindenki, hogy 1861-ben lehet mondani még nem létezett, 1865-ben itt-ott egyes kerü­letekben mutatkozott, 1868-ban már egyes, különben igen tiszteletreméltó férfiak néhány kerületbe elvitték a telekvásárlást és pedig nem azok, kik hozzám közel állottak. így terjedt egyik kerületből a másikba s ma nem lehet tagadni, hogy sokkal nagyobb mértékben van meg, mint volt 1865-ben és 1868-ban. Indo­kolva van vele szemben fellépni, de nincs indo­kolva, hogy azt átalános, az egész országot ellepett bajnak tekintsük. A másik a választás szabadsága. Bocsás­sanak meg azok, kik e szempontból nyilat­koztak, és akár nyíltan, akár elburkoltan, a kor­mányi erőszakot és pressiót emlegették, figyel­möket kikerülte egy körülmény, az tudniillik, hogy ezek azon orgánumok, melyekről Zichy Nándor gróf ő méltósága szólt, többnyire a pártok kifolyása ugyan, de nem egy pártnak és nem a kormányhatalomnak orgánumai, ha­nem az egyes törvényhatóságokban a válasz­tások kifolyása. Ki lehet mutatni, hogy akárhány választó-kerületben éppen az illető orgánumok, a kormánynyal ellentétben álló nézetet érvényesítet­ték. Tehát egyoldalú pressióról, kormányi erő­szakoskodásról beszélni, azt hiszem, nem lehet. Én elítélendőnek tartom a pressiót, akár kine­vezett, akár választott közegek gyakorolják és midőn ez ellen törvényt fogunk alkotni, tán mégis meg fogjuk gondolni, hogy nem volna czélszerű az irányadástól, a capacitatiótól és a jognak becsületes élvezetétől eltiltani mind­azon elemeket, melyeket most erőszakoskodás­sal vádolunk. És meg fogunk gondolni még egyet, hogy ha helytelen, ha elítélendő, ha megakadályozandó a hivatalos közegek bármely eredetű pressiója: van még egy másik pressió, mely, bátran merem mondani, a múlt válasz­táskor több helyen érvényesítette magát és ez a pressio az, mely egyes községekben, egyes városokban az öntudatosabb, a higgadtabb, vagyonosabb polgárokat jogaiknak tetszésök szerinti gyakorlásában minden módon akadá­lyozta. Ha törvény alkotásáról lesz szó, hi­szem, hogy támogatni fognak a méltóságos főrendek, hogy az ilyen pressio ellen is kerestünk orvoslást; mert a pressio még sokkal rosszabb és veszélyesebb, mert a valódi democratia fölé helyezi a demost. {ügy van!) Kérem a méltósá­gos főrendeket, méltóztassanak a törvényjavas­latot elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Következik a szavazás. Kérem a méltóságos főrendeket, hogy azok, kik a tör­vényjavaslatot átalánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadják, méltóztassanak fel­állani. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják. Következik a részletes tárgyalás. Rudnyánszky József báró jegyző (sza­kaszonként olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Ha nincs észrevétel, felkérem a méltóságos főrendeket, méltóztassanak felállani azok, kik a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadják. (Megtörténik.) A törvényjavaslat ugy

Next

/
Thumbnails
Contents