Főrendiházi napló, 1884. II. kötet • 1885. szeptember 26–1886. június 26.

Ülésnapok - 1884-17_új

XVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 40 hogy másokat elhallgassak, legkiválóbb jelét látjuk az uralkodó terrorismusban, mely előtt elnémulnak a megfélemlett tanuk is, kiknek vallomásaik a helytelenül végbevitt választások körülményeire világot vethetnének. És e miatt a legkiáltóbb esetekben is csak nagy bajjal lehet a választás megsemmisítését czélzó kérvényt létrehozni. De ebben sincs köszönet, mert a választási verificatiót jellemző roppant anomáliánál fogva, a panaszos ügyet azon többség küldöttei vizsgálják meg és azok Ítélnek azok felett, a kiknek érdekében történt a választás, a kiknek érdekében van, hogy ilyen kérvények elüttessenek. Tehát nem a választás szabadsága, hanem csak a pártérdek vétetik oltalom alá, a helyett, hogy önálló független bíróság döntené el az ilyen ügyeket, mi által legbiztosabb garantia nyújtatnék a visszaélések fékezésére. Mindezeket iodja az egész viing és borzad attól a nemzet józan közvéleménye és én csak mélyen sajnálhatom azt, hogy a tisztelt ministerelnök ur, a ki a képviselőház helyzetét kedvezőbbé tenni akarja, nem fordítja egész erélyét azon visszaélésekre, azon botrányok megszüntetésére, melyek egyedül képesek a képviselőház helyzetét compromittálni. Nem szívesen említem mindezeket, hanem a tények léte és végzetes természete nem változik az által, ha azokat elhallgatjuk. A betegséget, mely mint mondám, alkotmányos létünk üterét érinti és a nemzet politikai erkölcsiségét mindinkább veszélyezteti, nem orvosoljuk az által, ha előtie szemünket behunyjuk és ignorálván és mintegy örökösi Ivén a betegséget, csakis azon vagyunk, hogy paroxismusának kitöréseit megritkítsuk. Történnék pedig ez a nemzet sarkalatos jogainak, a képviseieti rendszernek rovására, a melyet mi által sern lehet nagyobb mértékben eltorzítani, mint az által, ha, mi mulhatian következése lenne a javasolt törvénynek, a képviselő lefelé független, felfelé pedig függő helyzetbe hozattatnék. Ismétlem, méltóságos főrendek, az a javasolt törvényes intézkedés, mely alkotmányos felfogás szerint csakis a minden kételyen kivül bebizonyított elutasithatlan szükség esetén volna megengedhető, semmi által nem indokoltatik. Helyzetünkben nincs semmi, a mi alaptörvéFORENDl NAPLÓ. 1 884—87. II. KÖTET. nyünk megrenditését, a sarkalatos joggyakorlat megszorítását és magának a képviselői rendszernek megingatását tenné szükségessé. Igazán szükség csak egyre van, a mi, fájdalom, mellőztetik. Szükség van szigorú törvényre, mely helyreállítsa a válaszlás szabadságát. Ez által fognók az egész műveit világ előtt tanúsítani alkotmányos érzetünk élénkségét és szilárdságát, valamint alkotmányos magunktartásának szabadelvűségét is, holott alkotmányos érzetünk szegénységének adnók jelenségét, ha bármely mellékes tekintet miatt, legyen az a választásoknál közbejölt botrányok által okozott undor és a mostani helyzet szülte csüggedettség és kislelkűség, vagy a gyümölcstelen áldozatok hozatalába való belefáradás egyrészről és másrészről a kényelmesebb uralom megalapítása utáni törekvés, szóval mindezen subjectiv és mellékes tekintetek miatt, melyeknek az alkotmányos elv szentségét alárendelni bűn volna, mondom, ha ily mellékes tekintetek miatt a képviselőválasztást, mely alkotmányos életünk alapja, csak mint malum necesseriumot tekintenök, melynek minél ritkábban való alkalmazásában kerestetik a Silus reipublicae. Mindezeknél fogva csakis a választás szabadságát helyreállító törvény hozatalát ajánlhatnám; a szőnyegen Jevö törvényjavas tatot pedig alkotmányos elvi és gyakorlati szempontból ellenzem. (Helyeslések.) Ghyczy Kálmán : Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! (Halljuk!) A tárgy, mely tanácskozásunk napirendjén áll, régóta vitattatik az országban, hírlapokban és nyilvános gyülekezetekben, ugy hogy azon vélekedésbeu vagyok, hogy alig van az országban valaki, kit a közügyek érdekelnek, ki ezen kérdésnek az országgyűlésen leendő felvetéséről már a választások alatt tudomással ne birt volna — és az e tárgyban egymástól elágazó vélemények indokolására szolgáló elvek is egyrészről, ugy mint másikról oly annyira ki vannak merítve, hogy uiidőn e tárgyban felszólalok, kérnem keli, engedjék meg a méltóságos főrendek, hogy leginkább azért szólalhassak fel, hogy néhány rövid szóval indokoljam a szavazatot, melyet adandó leszek, habár még e mellett is