Főrendiházi napló, 1884. II. kötet • 1885. szeptember 26–1886. június 26.

Ülésnapok - 1884-12_új

34 XII. OKSZÁGOS ÜLÉS. nem kell ugyan tolmácsot használnia a megmagyarázásra, hanem a záradékba kitenni tartozik, hogy a félnek az általa értett nyelven magyarázta meg mit vett fel az okiratba. (Átalános helyeslés.) Ha az interpunctiók kiigazittatnak, megvan a szakasz értelme. (Helyeslés. Ugy van!) Rudnyánszky József báró: A bizottság mődositványa szerint a szakasznak megvan a kellő értelme, ha az interpunctiók ugy tétetnek, a mint azt a bizottság javasolta. Ugyanis a 26. szakasz így hangzanék: »A közjegyző jogosítva van tolmács alkalmazása nélkül is magyar nyelven felvenni az okiratot oly felekkel, a kik a magyar nyelvet nem értik, ha a közjegyző a felek által értett nyelven okiratot felvenni jogosítva van. Ily esetben* stb. Zichy Nándor ő méltósága az »értett< szó elé a >nem« szócskát kívánja iktatni, a mi az egésznek egészen ellenkező értelmet adna, mert az a mondatrész az első ponthoz tartozik. Zichy Nándor gróf; Visszavonom indítványomat. Haynalü Lajos kalocsai Mbornok-érsek : Minthogy a második sorban álló ezen szó >közjegyző« nehézkessé teszi a szöveget, azt hiszem, világosabbá válik a dolog, ha e szó kihagyatik. (Helyeslés.) Elnök: Á méltóságos főrendeknek mindenek előtt határozniok kell Hunfalvy Pál ő méltósága módositványára vonatkozólag. Bátor vagyok megjegyezni azt, hogy, nézetem szerint — bár a dolog érdeméhez nem kívánok szólni — a szerkezet ugy, a mint most felvilágosittatott és azon kijavítással, teljesen megfelel a?on szándéknak, melyet ő méltósága módosit.ványá_ bankifejezni méltóztatott. (Ugy van!) Az a kérdés, ragaszkodik-e ő méltósága indítványához? Hunfalvy Pál: Nem. Elnök; E szerint kijelenthetem, hogy a méltóságos főrendek a 26. §-t a közjogi bizottság által proponált kiigazítással fogadja el. Kérem azon méltóságos főrendeket, a kik a kalocsai érsek ö eminentiájának módositványát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek a módositványt elfogadják. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa a 27—28. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Rudnyánszky József báró jegyző': A bizottságnak van egy tiszteletteljes mődositványa. A közjegyzőkről szóló 1874: XXXV. törvényczikk 111. §-a intézkedik arról, hogy a közjegyzői okiratok bizonyos feltételek alatt végrehajthatók legyenek. Ezen végrehajtás iránt tehát kérvény adandó be. De a kérvényre nézve a fél még kifogásait előadhatja, mely kifogások felett a bíróság végzésileg határoz. Ezen végzésre vonatkozólag az eddigi törvény 119.§-ában akként intézkedik, hogy az ellen a törvénykezési szabályok szerinti jogorvoslatnak van helye. A végzések elleni jogorvoslatról az 1881 : LIX. törvényczikk intézkedik, melyben felsoroltatnak az egyes végzések, melyek ellen felebbezésnek van helye, de ezek közt nem foglaltatik a közjegyzői törvény alapján hozott végzések külön megemlítése. Hogy tehát szabatosabb legyen a törvény, a bizottság szükségesnek látta, hogy a 119. §. helyébe a következő új szakasz vétessék fel: >A tárgyalás berekesztése után a bíróság végzéssel határoz. A végzés ellen felebbezésnek van helye épen ugy, mint az 1881-ik évi LIX. törvényczikk 32-ik §-ának 3-ik pontjában felsorolt végzések ellen. Felebbezésnek a királyi Curiához ugyanazon törvény 46-ik §-ának értelmében csak akkor van helye, ha a két alsó bíróság végzései nem egybehangzók.* Ennek folytán a következő szakaszok egygyel magasabb számmal jelzendők, s a hivatkozások a 31. §-ban 29. §-ról 30. §-ra, a 33. §-ban 31-ről 32-re, a 46. §-ban 41-ről 42-re helyesbítendők. (Helyeslés.) Elnök; Azt hiszem, a méltóságos főrendek ezt elfogadni méltóztatnak. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa 30—37. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 38. §-t). Az 1874. évi XXXV. törvényczikk 16 6. §-a utasítja a közjegyzői kamarákat, hogy azon