Főrendiházi napló, 1884. II. kötet • 1885. szeptember 26–1886. június 26.
Ülésnapok - 1884-31_új
XXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 187 kijelentem, hogy nem ragaszkodom módositványomhoz, miután elegendőnek látszik az, a mi a törvényjavaslatban foglaltatik; de méltóztassanak megengedni, hogy nézetemet egy indokkal megerősítsem, egy oly indokkal, melyre a t. ministerelnök ur is hivatkozott, tudniillik hogy jó, hogy nemcsak önként történjék, hanem hogy a törvény által határozottan kötelezővé is tétessék a kétszeri megvizsgálás. Azért, azt hiszem, hogy nem volna felesleges a törvénybe bele venni, hogy a megvizsgálás évenkint kétszer történjék meg. Elnök í Ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Egyetlen indítvány tétetett a szakaszra gróf Kálnoky Dénes ő excellentiája részéről; a kik azt elfogadják méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Fölkiáltások : Maradjon a szerkezet !) A többség nem fogadta el. Egyéb észrevétel nem lévén, az egész szakasz változatlanul marad. Széchényi Imre gróf jegyző (olvassa az 58. §-t.) Rudnyánszky József báró: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! A főispán a kormánynak bizalmi embere; ezen javaslatban történik is intézkedés, például a nyugdíj tekintetében az ő különleges állása szempontjából,amit maga a főrendiház közjogi bizottsága is elfogadott. Azonban a különleges állásnak van még több postulatuma is. Nevezetesen a főispán társadalmi positiója azt igényli, hogy ne osztassék be teljesen az állam tisztviselők sorába, tehát ne essék minden tekintetben azon szempontok alá, melyek alá az állami tisztviselők esnek. Ezt is elismeri a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat, kivéve az 5'8. §-ban, melynek szövegezése e tekintetben téves felfogásra adhatna alkalmat. E szakaszban ugyanis a fizetések megszabása iránt történik intézkedés, gondolom oly végből, hogy a napidíjak kérdése tisztába hozassék, az mondatik, hogy a főispánok a ministeri tanácsosok rangosztályába tartoznak. Méltóságos főrendek! Én attól tartok, hogy a főispáni állásnak egy bizonyos kategóriába, nevezetesen a ministeri tanácsosok rangosztályába való besorozása nem kivételes, hanem teljes besorozása nyomán mindenesetre az fog bekövetkezni, hogy nem fognak erre az állásra többé vállalkozni azon kitűnő férfiak, kik a ministeri tanácsosságnál már magasabb állásokat foglaltak el; pedig ezek, valljuk meg őszintén, a főispáni karnak a legutóbbi időben is legkitűnőbb tagjai s a hazának legérdemesebb férfiai valának. Másrészt nehézséggel fog járni ezen kategóriák tüzetes körülírása olyanokra nézve is, a kik előbb már tisztviselők voltak és mint ilyenek vétettek át a főispáni karba. Ezekre nézve is bizonyos fokozat levén megállapítva, bajos lesz alantas tisztviselőt rögtön főispánná mozdítani elő, pedig, hogy a közszolgálat érdekei ezt némely esetekben ne követeljék, az majdnem kikerülhetetlen. Ennélfogva, minthogy nekünk e helyen csak arról kell gondoskodnunk, hogy a főispánok fizetésének és illetményeinek megállapítására nézve történjék intézkedés, e szükségnek felfogásom szerint más szerkezetben is eleget tehetünk. Netáni kételyek eloszlatása végett azt is kiemelendőnek tartom, hogy a főispánok azon helyzete, mely szerint közvetlenül a ministernek vannak alárendelve, változást módositványom által éppenséggel nem szenved. A mondottak alapján bátorkodom az 58. §. jelen szövege helyett a következő szövegezést hozni javaslatba (olvas a): »A főispán ezen hivatalánál fogva közvetlenül a ministernek van alárendelve. Tiszti díja a törvényhatóság kiterjedése és népessége arányához képest a ministeri tanácsosi rangosztály két fokozata, egyéb járandóságai és a mennyiben természetben lakása nincs, szállásbére is ugyanezen rangosztály szerint állapittatnak meg.« Ezen szöveg a kategóriákba való beosztást mellőzi, csakis a fizetések megállapításáról rendelkezik, minden kételyt teljesen kizár s azért bátorkodom ezt elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Zichy Nándor gróf: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Én ezen indítványt támogatom, mert ugyanannak ad kifejezést, ami a javaslatban van, de oly szerkezettel, a mely conveniensebb és a főispán állását a megyében talán hatályosabbá, tekintélyét állásának megfelelőbbé fogja tenni s biztosítja nekik azon tiszteletet, a melyben őket jelenleg is részesítjük. Ismétlem tehát, hogy pártolom e módosítást. (Helyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Én ugyan