Főrendiházi napló, 1884. II. kötet • 1885. szeptember 26–1886. június 26.

Ülésnapok - 1884-30_új

XXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 179 táblabirákból állíttattak össze, ezeket pedig a főispánok nevezték ki, sőt akárhány megyében a főjegyzők, néhol a jegyzői kar is a főispánok által neveztetett ki. Senki sem vált meg nehezebben a megyei rendszertől mint én, hiszen 1860/6l-ben megkíséreltük visszaállítani a megyéket, de biz' akkor füstbe ment törekvésem s megmutatták a megyék ez által is, hogy inkább ragaszkodnak a divatos parlamentaris rendszerhez, mint ama régi ősihez, melyről csak az 1823-as években is bebizonyiták, hogy megérdemli az alkotmány bástyájának nevezetét. Mert ha akkor sikerül diéta nélkül állítani ki az ujonczokat s felemelhetni az adót, igy egy hamar, legalább 1825-ig nem jött volna a pozsonyi országgyűlés létre. De ha már azon 1860/61-iki episódot megemlítettem, utalok az 1865-ik évre is, midőn, hogy a diéta összejött, ismét helyreállíttattak a nagyrészt idegen hivatalnokok által elláttatott megyék, ezek élére aztán ő Felsége nevezte ki a főispánokat, a tisztviselőket pedig a helytartó-tanács, igazabban az akkori tárnokmester ő exciája nevezte ki — elbocsátván az absolut kormány által kinevezettekeket — és jellemző, hogy, noha 1867-ig, midőn közigazgatási bizottságok és közgyűlések nélkül, csak ezek vitték az administratiót, ez az időszak semmi nagyobb panaszokra, sem későbben recriminatiókra anyagot nem szolgáltatott, sőt a mi vidékünkön máig is az alkotmányos időnek neveztetik, ellentétben 1848-al, melyet a szabadság idejének s azután következőnek, melyet ma is a Bach-korszaknak hivnak. Ne mondjuk tehát, hogy az 1870-iki vagyis a ma fenálló törvény juttatá tönkre a megyéket, tette azt az 1848, mely rögtön léptette életbe a parlamentaris rendszert s gyéren provideált a megyék sorsáról. De ha ez igy van, akkor erős meggyőződésem, hogy a magyar államnak mentől erősebb kormányzati rendszerre van szüksége, a mi pedig ez idő szerint csak is a hatóságok controleriája alatt álló, kinevezett tisztviselőkkel rendelkező felelős ministerium által lesz elérhető. Ismétlem, elfogadom átmenetül e törvényjavaslatot azon reményben, hogy ez a kérdésnek általam egyedül lehetőnek hitt módon való megoldását elősegitendi. (Élénk helyeslés.) Elnök: Szólásra többé senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Szavazásra bocsátom azon kérdést: méltóztatuak-e a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni: igen vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak feláll ani. (Megtörténik.) A főrendiház a törvényjavaslatot átalánosságban elfogadja. Az idő előrehaladván, a részletes tárgyalás a holnap d. e. 11 órakor tartandó ülésre halasztatik és ha még holnap befejeztetik, következni fog utána a községi, esetleg a fegyelmi törvény« javaslat tárgyalása. S Most az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 2 óra 35 perczkor.) 23*