Főrendiházi napló, 1884. II. kötet • 1885. szeptember 26–1886. június 26.

Ülésnapok - 1884-30_új

16i XXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. praecisióval, évnegyedre szabott időközben s annyi bizottsági tag mozgósításával, a menynyi nem börtön vizsgálatra, hanem gyűlés tartására is elegendő volna, megvizsgálni köteles. Hogy a törvényes eljárás formáit megízlelje a főispán gyámhatósági és erdőkárositási ügyek felebbviteli választmányának szintén elnöke. A politika hajdan a főispánnak, mint a megye moderátorának, szintén hatásköréhez tartozott és ha napjainkban a főispáni hatalomkört ezen téren fenntartani vagy kiterjeszteni szándékban volna, ugy a hatalmi túlter jeszkedés miatt emelt vád némi alappal birna, miután nem lehet tagadni, hogy a főispánnak a politika vezetésére törvény által adott hatalom a közszabadság ellen intézett támadásnak vétethetnék. Ámde e téren a törvény a főispán beavatkozásának helyt nem ád. A központi választmány működése, választők összeírása, a pártok csoportosítása, a reclamatiók elintézése, a jelöltek felállítása és maga a képviselőválasztás a főispáni közreműködés kirekesztésével történik* A főispánnak előforduló esetben politikai téren fölmerülhető ténykedése a kormányrendeletek megtagadott végrehajtása esetén gyakorolható intézkedésből áll; de ezen hatalmát is csak a ministerium gyakorolhatja; mely felhatalmazás a parlamenti kormányforma felelősségében gyökerezik. Hajdan a nem felelős kormány alkotmánysértésével szemben a törvényhatóságok a vis inertiaet használhatták, melynek gyökerei a II. András-féle aranybulla ellentállási jogára vezethetők vissza. Az országgyűlés által meg nem szavazott adó tényleges behajtására, vagy meg nem ajánlott újonczok tényleges kiállítására vonatkozó rendeletek végrehajtásának kötelezettsége alól a törvényhatóságok fel vannak mentve. Hajdan az ily kormányi követelésekkel szemben a vis inertiae érvényesült, melyet csak tényleges katonai erő használatával lehetett legyőzni. Mindezekből látható, bogy a főispáni hajdani hatáskör nem kitágítva, hanem megszo- | ritva van, törvényes hatásköre jelenben, miután a törvénykezés önálló, politikai ténykedésre pedig a törvényes tér hiányzik, csak a közigazgatási térre van szorítva. A főispánok hatalma nem a codificált törvény paragraphusaiban, hanem személyes tulajdonságaikban rejlik. A műveltség és tudomány hatalma hódit, mely előtt önkényt meghajlunk. Nyilvános pályám kezdetén megyémben volt egy püspök, kinek hatásköre a megyére és politikájára törvény által kiterjesztve és biztosítva nem volt, de ki azért a megyét még is kormányozta, mert finom műveltségét és nagy tudományát a főispán és vele az egész megye elismerte. A főispánnak, hogy megyéjében hatása legyen nem codificált r

törvényre, hanem bizalomra van szüksége; bizalomra a kormány és bizalomra a megyei népesség körében és míg a főispán ezen kettős bizalommal bir, addig befolyását korlátozni nem lehet. Részemről mint érdemetlen és igénytelen tagja a főispáni díszes testületnek, arra törekszem, hogy a törvényhez lelkiismeretes ragaszkodás, humanitárius, culturalis és jótékonysági törekvéseknek társadalmi téren elősegítése és előzékeny humánus érintkezés által a bizalmat fentartsam. Az eléterjesztett törvényjavaslatot átalánosságban a tárgyalás alapjául elfogadom. {Helyeslés.) Dessewffy Aurél gróf: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Oly fontos törvényjavaslattal szemben, minő a most tárgyalás alatt lévő, azt hiszem, a törvényhozás minden tagjának kötelessége, azzal lelkiismeretesen foglalkozva és mérlegelve a mellette és ellene szóló okokat, véleményéi kimondani. Midőn én ebbeli kötelességemet teljesítem és nézem, miként kívánja az eléterj esztett törvényjavaslat közigazgatásunkat újjászervezni és miként kivan annak hiányain segíteni, — mert hisz maga a törvényjavaslat indokolása is elismeri a hiányokat, midőn azt mondja, hogy egyrészről a fejlettebb államélet követelményeinek, más részről a végrehajtás hatályosabbá tételének szempontjából szükséges közigazgatási törvényeink átalakítása és ha teI kintetbe veszem, tnily hátrányokat fog, legalább,