Főrendiházi napló, 1884. II. kötet • 1885. szeptember 26–1886. június 26.

Ülésnapok - 1884-29_új

150 XXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. hogy megfelelő alkalommal s ha lehet, még a J jövő évi költségvetés előtt határozzunk az iránt, hogy az ilynemű adósságok a jövőben mikép számolandók el. E törvényjavaslat tanulmányozásakor én is arra a meggyőződésre jutottam, hogy azon tényleges kiadás, a mely itt szembesittetik, a kölcsön után fizetendő kamat és törlesztési részlettel, nem azonos azzal, a melyet a ministerelnök ur ö nagyméltósága felvilágosításként felemiitett. Igen érdekes volna tehát tudni, hogy az annuitási összeg nem haladja-e meg a jelenleg ezen czélra fordított kiadást és hogy ezzel szemben voltaképen hogyan áll a különbség. Lehet, hogy a ministerelnök ur ő nagyméltósága nincs most abban a helyzetben, hogy számszerűleg megmondhassa, hogy ezen évben e czélra mekkora összeg van felvéve, mert a mint én tudom, a budgetben ez nincs kitüntetve, hanem más dologi kiadásokkal együtt szerepel; de igen megnyugtatna, ha tudnók, hogy az annuitás nem haladja-e meg azon összeget, a mely e czélra az idén a budgetbe felvétetett ? Sztáray Antal gróf: Minthogy nagyon gyakran tapasztaltuk, hogy az elénk terjesztett költségvetéseken túl az ily építkezések befejezése után póthitelek alakjában az eredeti költségeknek 20—30, sőt 50%-a is kéretett, én azt óhajtanám kimondatni, hogy ezen összegnél többet ezen építkezésre költeni nem szabad és nem lehet. Tisza Kálmán ministerelnök : Mindenekelőtt Zichy Nándor gróf ő méltóságának észrevételére felelve, megjegyzem, hogy az összeget e perczben pontosan megmondani képes nem vagyok. Az e czímen levő kiadások a fővárosi állami rendőrségről a belügyministeriumban készült részletes budgetben, a melynek csak eredménye jő a főbutgetbe, ki vannak tüntetve. Arról, hogy azon összeg, a mely a törlesztésre fordítandó, nem nagyobb-e valamivel, mint az idei, nem állhatok jót. Megmondom az okát is. {Halljuk! Halljuk!) A mint jól méltóztatnak tudni, a költségvetésben a rendőrség létszáma meglehetősen szaporittatik; de előre látva, hogy a költség| vetés nem fog az év elejére elkészülni, e szaporítás az év elején nem eszközöltetett, hanem csak a költségvetési törvény életbeléptetése után és igy az idén a szaporulat a fizetés és lakbérek czímén nem teljes évi összegben, hanem — ha jól emlékszem — nyolcz hónapra, vagyis kétharmad részben van felvéve. Ennélfogva, midőn a szaporulat a lakbérek és fizetések czímén egész összeggel fog életbelépni, igen természetesen ezen összegnek is, akár épül ezen laktanya, akár nem, valamivel nagyobbnak kell lennie és igy mindenesetre előáll azon összeg a jövő évben, a mely a jelenlegi létszám és a jelenlegi rendszer mellett bekövetkezett volna. Ennyit tájékozásul a fölvetett kérdésre. A mi pedig azt illeti, a mit Sztáray Antal gróf ö méltósága mondott, a méltóságos főrendek mindnyájan tudják, hogy teljes jótállást azért nem lehet vállalni, hogy valamely építkezés az utolsó garasig annyiba fog kerülni, a mennyire előirányoztatott. A jelen esetben azonban, minden a mi e részben emberileg lehetséges, megtörtént; mert ezen építkezés a megjelölt feltétel mellett egy, mindenki előtt teljes hitellel bíró építésznek ugy adatott ki, hogy ezen fix summáért épiti ki és hogy az első törlesztési részletet akkor kapja, a mikor a kész épület kulcsát kézbesiti. Azt hiszem tehát, hogy a mi biztosíték emberileg lehető, az ezen esetben erre vonatkozólag meg van adva. (Helyeslés.) Elnök: Ha nincs, a ki szót kívánna emelni, a vitát befejezettnek jelentem ki s határozatképen kimondom, hogy a méltóságos iőrendek a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják. Következik a részletes tárgyalás. Cziráky Béla gróf jegyző (olvassa a (örvény javaslat czímét, 1—4. §-ait, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: E szerint a részletes tárgyalás is be lévén fejezve, felkérem a méltóságos főrendeket, méltóztassanak azok, a kik a törvényjavaslatot átalánosságban és részleteiben is elfogadják, felállani. (Megtörténik.) E szerint a méltóságos főrendek a tör-