Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.
Ülésnapok - 1884-19
64 XIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. a mely az államháztartásban a legnagyobb figyelmet igényli, t. i. az államhitelre. Az államhitelnek szilárdítására és megalapítására már is a legnagyobb áldozatodat hoztuk és ezeknek köszönhetjük, hogy valósággal be is állott a megszilárdulás. Ezt legjobban bizonyítja a 6%-os aranyjáradéknak conversiója. E conversio nagy eredményét nemcsak anyagi, hanem különösen morális szempontból is számba kell venni. Az anyagi eredmény maga tekintélyes őszszeg, t. i. 2.200,000 forint és pedig aranyban, a mely összeggel az állami kiadások évenként kevesbednek; de sokkal többet nyom azon morális eredmény, a mely ezen pénzmüvelet által eszközöltetett. Ezen sikerrel keresztül vitt conversio által ugyanis Magyarország kibontakozott azon magas kamatlábból, a mely jelenleg már csak oly országban és nemzeteknél található, melyek pénzviszonyai rendezve nincsenek. Ezen pénzmüvelet szerencsés keresztülvitele által beállott az is, a mennyiben az ország hitele mindig karöltve szokott járni a magánhitellel, hogy magánhitelünk is tetemesen javult és igy feltehető, hogy mezőgazdaságunk javulására, iparunk emelésére most már oly eszközök fognak rendelkezésünkre állani, a melyeket ezelőtt nélkülöztünk. Már két év előtt, midőn szőnyegre került a pénzügyi müvelet, erre legnagyobb súlyt fektettem. Találkoztak ugyan, kik különösen azt állították, hogy a pénz-műveletnek egyéb érdeme nincs, mint az, hogy csekélyebb mértékre szállítja a kamatok összegét, de az adósság névleges értékét növelte s hogy ez nem egyéb, mint a kedvezőre változott európai pénzconstellatiók eredménye. Időközben oly események fordultak elő, melyek ezen állítást teljesen megczáfolták és ezen események előadták magukat Európának leggazdagabb országaiban. Francziaország ugyanis a szerencsétlenül befejezett. 1870/1-iki háború után kénytelen volt igen nagy államadósságot felvenni. Felvette azt az akkori igen kedvezőtlen viszonyok között 57c-ra. Időközben a pénzügyi viszonyok javulván, az átalános európai pénzconstellatiók is jobbak lettek; az előbbi kamatláb ismét helyreállott, 4%-ra szállott, sőt azon alul is; és igy Francziaország kormánya elhatározta, hogy a régi kedvezőtlen körülmények között 5%-ra felvett államadósságát 4%-ra fogja leszállítani. Terve azonban hajótörést szenvedett és kénytelen volt V»'V<>-os conversióval beérni. De, méltóságos főrendek, azon példa, melyet Nagy-Britanniában észleltünk, még sokkal szembeszökőbb. Ott tudniillik épen a kedvezőre változott európai pénzconstellatiók mellett Nagy-Britanniának kormánya a consolidált államadósságot, a mely 7,000 millióra rúgott, 37»-ról 27*%-ra akarta leszállítani. Midőn azonban e nagyszerű pénzügyi műveletre az előkészületeket megtette, azt tapasztalta, hogy czélját elérni nem fogja. Igy tehát e tervét megváltoztatta és V* 0 /°-kal akarta aläbbszállitani, de ez sem sikerült és Nagy-Britannia kénytelen volt e müveletet boldogabb időkre halasztani. Ez Nagy-Britanniában történt, a világnak leggazdagabb országában, a világkereskedelem és pénzforgalom központjában, megtörtént Gladstone ministerelnöksége alatt, a ki már 1861-ben, mint egyike a leghíresebb angol pénzügyministereknek, alapította meg nagy hírnevét. A mi azután történt, ahhoz nekem politikai tekintetben szavam nincsen. Államhitelünk javulását még lényegesebben bizonyítja a kamatlábnak lejebb szállítása. A kamatláb már évek óta lassanként lejebb szállt, azelőtt e tekintetben bizonyos hullámzás volt, most azonban bátran mondhatjuk, hogy 5%-ban állapodott meg a kamatláb, sőt vannak Magyarországon pénzműveletek, a melyek ezen kamatlábon alól is köttettek. Hogy mennyire hasznos a kamatlábnak ezen alászállása és megszilárdulása, azt a következő példa világosan bebizonyítja. Mindenki tudja, hogy Magyarország államadósságainak legnagyobb része vasutak építésére fordíttatott. Azt lehet mondani, hogy ezen vasutak az államadósságoknak többmint felét vették igénybe. Nézzük már most a jelenlegi eredményeket. A budapest-zimonyi vasútnak, melyeknek építése már jó körülmények közt indult meg, minden egyes kilométerje, ide számítva minden mellékes költségeket, melyek a vasutak
