Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-14

XIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 49 forint, dologi kiadásra 19,070 forint, kegy- és j nyugdíjakra 468 forint, összesen 55,211 forint szavaztatván meg, a belügyminister ur ö excel­lentiája meg fog kerestetni ezen összeg folyóvá tétele végett. Haynald Lajos bibornok-érsek: Nagy­méltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! A főrendiháznak ez évben utolsó ülése a mai napon van. Mielőtt ez eloszlanék, méltóztassa­nak megengedni, hogy a nagyméltóságú ház által minden évben a karácsonyi ünnepek előtt szemmel tartott egy nagy kötelesség lerovásá­ban járjak el. (Halljuk!) A korunk keresztény civilisatiójának áldá­sai közt élő családoknak nincs kedvesebb, szebb napja, mint a karácsony, a világmegváltó isteni gyermek születésének szent ünnepe, melynek egyaránt örvend a családtagok nagyja-apraja, kölcsönős kedveskedéssel és szeretettanusitással ünnepli meg azt. De a magyar nagy nemzetcsalád kedély­életére nézve még különösen kedves a kará­csony azért is, mert egy karácsonyi szent estén hagyá Isten nagy kegyelme a világra jönni azt, kiben a magyar nemzet hódolva szeretett királyasszonyát, a minden fejedelmi-női erény­ben gazdag, a legpéldásabb keresztény nőt, a leggondosabb anyát tiszteli. S a nemzet pietásában fölséges fejedelem­asszonya iránt egész lelkesedéssel osztozván e főrendiház minden tagja, eddig is minden ka­rácsony közeledtével megragadtuk az alkalmat, hogy fölséges asszonyunknak születésnapi üdv­kivánatainkat bemutassuk. De mivel csak akkor teljes az ő boldog­sága, ha fölséges férje és fönséges családja megáldva az Úrtól boldogok s mivel közeledvén az újév ez különben is alkalmul szolgál nekünk dicsőén uralkodó királyunk és fejedelmi háza iránt való érzeteink, hő óhajaink hangoztatására: e ház hagyományos szokása szerint cselekszünk most is, midőn a karácsonyi és újévi kedves alkalmat egyenlő szeretettel fölhasználva, kér­jük nagyméltóságú elnökünket, hogy — mai napon elfoglalt díszes hivatalában első, gyö­nyörű eljárással — legyen tolmácsa hűséges ragaszkodásunknak és leghőbb szerencsekivá­natainknak a magas trón előtt; biztosítsa fölsé- | FÖBENDI NAPLÓ. 1884—87. I. KÖTET. j ges urunkat és asszonyunkat, hogy a főrendi­háznak irántok elhalni nem tudó szeretettel és tisztelettel viseltető tagjai a királyok királyá­tól, az uralkodók uralkodójától számukra, vala­mint a fönséges uralkodó ház minden tagjára az ég minden testi lelki adományát, hosszú életet, egészséget, teljes megelégedést kérnek, óhajtván, hogy az országaik boldogitására irá­nyult hon atyai és honanyai törekvéseik teljes sikert aratván, az atyai bölcs kormányzat alatt gyarapodjanak Isten kegyelmében, minden szel­lemi és anyagi jóban hü népeik s ezek hálás tiszteletében a legkésőbb emberi korig boldo­gul éljen a fejedelmi pár ! (Hosszantartó élénk éljenzés.) Elnök: A méltóságos főrendek hagyomá­nyos érzületökhöz híven ezen indítványt el­fogadják és én különös szerencsémnek fogom tartani, ennek megfelelőleg a méltóságos főren­dek hőn érzett üdvkivánatait ő Felségeik leg­magasabb tudomására hozni. Most az ülést rövid időre felfüggesztem, hogy a beadott szavazatok összeszámittassa­nak, a mely után a szavazás eredménye a nyílt ülésben ki fog hirdettetni. (Szünet után.) Elnök: A szavazatok eredménye a követ­kező : a mentelmi bizottság egy tagjára beadatott 60 szavazat, megválasztatott. egyhangúlag Mesznil Viktor báró (Éljenzés); a közjogi és törvénykezési bizottság egy tagjára beadatott 59 szavazat, megválasztatott egyhangúlag Szö­gyény-Marich László tárnokmester (Éljenzés); a pénzügyi bizottság egy tagjára beadatott 62 szavazat, megválasztatott Fiáth Miklós báró (Éljenzés); a királyi és országos legfőbb fe­gyelmi biróság egy tagjára beadatott 62 szava­zat, megválasztatott egyhangúlag Szögyény­Marich László, tárnokmester. (Éljenzés.) Tudomásul vétetik és a legfőbb fegyelmi biróság tagjainak megválasztásáról a Curia el­nöke is hivatalos utón értesíttetni fog. Zichy-Ferraris Bódog gróf, mint a legfőbb fegyelmi biróság tagja jelen lévén, az esküt le fogja tenni és engedjék meg egyúttal a méltóságos főrendek, hogy én, mint a törvény értelmében e bizottságnak elnöke, az esküt | szintén letehessem. (Megtörténik!) 7

Next

/
Thumbnails
Contents