Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-10

3* X. ORSZÁGOS ÜLÉS. 1884. október 28-án. SZÖGYÉNY LÁSZLÓ ELNÖKLETE ALATT, Tárgyai: Az elhunyt Ugron Lázár erdélyi kir. hivatalos emléke jegyzőkönyvbe iktattatik. Kir. meghívók bemutatása. á. hármas bizottság jelentése, az 1881: LIX. t.-cz, módosításáról szóló törvényjavaslat iránt, elfogadtatik. Királyné ő Felsége üdvözöltetése névnapja alkalmából. A kormány részéről jelen vannak: 'lisza Kálmán, Pauler Tivadar, Orczy Béla h. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom, a mai ülés jegyzőkönyvének vitelére Rudnyánszky József báró jegyző urat, a szólók neveinek jegyzésére Pongrátz Emil báró jegyző urat kérem fel. Távirati tudósítás szerint Ugron Lázár erdélyi királyi hivatalos, ki az unió következtében a főrendiház tagja lett, elhunyván, azt hiszem, a méltóságos főrendek ezen érdemes tag elhunyta felett jegyzőkönyvileg méltóztatnak bánatos részvétüknek kifejezést adni. (Helyeslés.) Batthyány Béla, Batthyány Iván, Teleki Gyula, Zichy Henrik grófok, Radvánszky Géza báró kegyelmes királyi meghívó leveleiket az elnökségnél bemutatván, ezek jegyzékbe vétel végett kiadatnak az igazoló bizottságnak. Szlávy József koronaőr: A főrendiház hármas állandó bizottsága tárgyalván az 1881: LIX. törvényczikk 101. §-ának módosításáról szóló törvényjavaslatot, van szerencsém a bizottság jelentését, a törvényjavaslattal együtt tárgyalás végett beterjeszteni. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa a hármas bizottság jelentését). Elnök: A méltóságos főrendek a tegnapi ülésben méltóztattak elhatározni, hogy a törvényjavaslatot és a ma előterjesztendő bizottsági jelentést azonnal érdemleges tárgyalás alá veszik. Kívánja valaki, hogy még egyszer felolvastassák a jelentés? Ha senki sem kívánja, az átalános vitát a törvényjavaslat felett megnyitom. Pauler Tivadar igazságügyminister : Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Áz 1881: LIX. törvényczikk a Curiának eddig fennállott két osztályát, tudniillik a semmiíőszék es a legfőbb iféíőszéket egyesitette s ez által a jogorvoslatoknak az előbbitől eltérő rendszerét állapította meg. A midőn ez történt, nem lehetett intentiója a törvényhozásnak az, hogy a Curia két osztályának akkori létszáma akármi tekintetben teljes változást szenvedjen, és ennélfogva a második bekezdésben az újonnan alkotott Curiának személyzete az akkori állapothoz képest meg volt határozva, tudniillik: hogy annak elnöke legyen a semmitőszék elnöke, ki