Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-43

304 XLIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. kitűzetni. Az a kérdés, mikor méltóztatnak tárgyalni a törvényjavaslatot? Én bátor vagyok proponálni, hogy az szerdán vétessék tárgyalás alá. (Helyeslés.) Apponyi György gr.: Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! Mindamellett, hogy én a jelen ügy nagy fontosságát elismerem és részemről is igen óhajtam, hogy ezen tárgy, melyre nézve eddig a törvényhozás csak mindig töredékesen intézkedett, egyszer kimeritőleg elvégeztessék, sőt éppen azért, mert igen fontosnak tartom az ügyet, részemről szót emelek csakis azért, hogy ennek tárgyalása későbbi időre, t. i. őszi összejövetelünkre* halasztássék. El fogom mondani igen röviden indokaimat. Előttünk fekszik egy egészen új codificatio, mely majd nem 200 szakaszra terjed. Ezen munkálatról, melynek nagy érdemét elismerem, maga a t. minister ur igen kimerítő indokolásának 10-ik lapján elismeri, hogy az igen nehéz és nagy jelentőségű tárgyra vonatkozik. Ugy hallom, hogy a hármas bizottság is, melynek e tekintetben buzgóságát és képességét csak tiszteieltel és csudálkozással tudom méltányolni, némely fontos észrevételeket tett e törvényjavaslatra nézve, megvallom, hogy én legalább nem volnék abban a helyzetben, hogy egy futólagos áoivasás után magamra vállalhatnám a felelősséget azon bírálatra nézve, melyet törvényhozói állásomnál fogva mondanom kell. Mindezen nehézségek daczára a főrendi ház mindamellett azon helyzetbe szándékoltatik hozatni, hogy ily nagy horderejű kérdésben, melyet lehetetlen ily rövid idő alatt, tudniillik pár nap alatt tökéletesen áttanulmányozni és megfontolni, törvényhozói tekintélyéhez^ jelentőségéhez is felelőségéhez képest mint a törvényhozás lényeges factora eljárjon, hogy ezen tárgyalás ne legyen mintegy csak puszta formaság. Arról meg vagyok győződve, hogy a t. kormány ezen ügyre a kellő gondot és figyelmet fordította s ezért azon szerencsés helyzetben van, hogy javaslatának czélszerűségeért és üdvös voltáért a felelősséget elvállalja; hanem ép ez a tekintet teszi kötelességévé a méltóságos főrendeknek, hogy ők is ugyanazon gonddal és figyelemmel tárgyalják ezen ügyet, szóval, azon tekintélylyel és felelősséggel, mely őket, mint a törvényhozás lényeges facíórait megilleti és ismétlem, hogy a tárgyalás, mely az ülésszaknak úgyszólván végperczeiben történnék, puszta formaság ne legyen. Nem első eset, méltóságos főrendek, hogy az ülésszak vége felé, annak utolsó napjaiban, fontos tárgyak vitettek át a főrendiházban ; de hogy ily nagy horderejű és bő terjedelmű tárgy hasonlólag az utolsó napokban került volna tárgyalás alá, midőn már csaknem lehetetlen, hogy az kellő figyelemmel tárgyaltassék, arra nem emlékszem. Gondolhatjuk, méltóságos főrendek, mily gúnyosan fogják azt a kül- és belföldi lapok \ismét jelenteni, hogy a főrendek ily nagy horderejű tárgyat, melyre alig pár nap engedtetett, egy futó átolvasással tárgyaltak illetőleg elintéztek a nélkül, hogy azért a felelősséget elvállalhatták volna. Méltóságos főrendek, mi nagy crisisen mentünk keresztül, e magas ház újraszervezése ténynyé vált. Hogy mi lesz az eredmény, azt a jövő fogja velünk és hazánkkal éreztetni. Én megvagyok arról győződve, hogy ha a szervezésnél eltérő vélemények voltak is, a czál mindnyájunkban egy volt s nem is lehetett más, hogy t. i. e magas ház tekintélye, 'jelentősége és független jellege fentartassék, sőt fokoztassék. ;De ezt a czélt méltóságos főrendek, elérni pusztán csak a szervezés módja által lehetetlen; erre megkívántatik az, hogy az illető testület önmagát respectálja és megkövetelje azt, a mi nélkül törvényhozói kötelességét nem teljesítheti, megkívántatik az, hogy ez intézmény tekintélyét a t. kormány is kímélje és ne hozza ily erőszakos rögtönzés által oly aggasztó és oly nehéz helyzetbe, melyben jelenleg van. Én tehát, miután semmi veszélyt ez ügy elhalasztásában nem látok, mindamellett, hogy annak igen nagy fontosságát elismerem ; miután másrészről pedig legalább magamat ezen körülmények között arra képesnek nem tartom, hogy a törvényjavaslatot kötelességszerűig tárgyalhassam és hogy azért a bírálatért, melyet ki fogok mondani, a felelősséget magamra vállaljam: ennélfogva ajánlom, hogy a vízjogi