Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-7

.22 VII. ORSZÁGOS ÜLÉS. hazafias támogatásunkban fognak részesülni, Felséged kormányának a szükség által indokolt azon törekvései, melyek a nagyértékű jogokkal való visszaélésből keletkezett kinövések eltávolításával a társadalom nyugalmának és biztonságának megvédésére lennének irányozva. < Én abban sem a trónbeszéd kifejezéseivel, sem a kormány szándékaival ellenkezőt nem látok. Természetesnek találom, bár sajnálom, ha Zichy Nándor gróf ő méltósága ellenkezőt lát, miután ebből azt kell hinnem, hogy ő azt tette vagy teszi fel komolyan, hogy a kormány nem indokolt és oly rendszabályokhoz akar nyúlni, melyek nem a kinövéseket távoíitsák el, hanem a szabadságot rontsák meg, a mi pedig ezen kormánynak soha egy perczig eszébe nem jutott és eszébe jutni nem fog. De igenis kötelességének fogja tartani az ország érdekében, a kinövések ellenében a törvényhozás segélyével is, teljes erélylyel eljárni, még ha ezen szándékában szabadságellenes törekvésekkei vádoltatnánk is. (Helyeslés.) A mit ő méltósága a főrendi ház rendezéséről mondott, — hiszen lesz alkalmunk, azt hiszem, igen közel jövőben azt részletesen megvitatni — valaki, a ki tudja, hogy ő méltósága szives volt azon tanácskozásokban jelen lenni, melyeket ismételten volt szerencsém ezen méltóságos ház tagjaival a múlt évben tartani, és most azt a tiltakozást hallja, hogy oly főrendi házi szervezetbe nem volna hajlandó beleegyezni, mely a kormánynak talán évtizedekre vak eszközévé tenné, mely megrontaná azt, hogy a főrendi ház független factor lehessen, — mondom — a ki ezt hallja, azt hinné, hogy a kormány propositiói oly természetűek, hogy ezek veszélyt idézhetnének elő a főrendi ház számára. Nem vitatom ma: igen-e vagy nem, mert, ismétlem, igen rövid idő alatt mindenki meg fog róla győződhetni, hogy 'nem czéloz ilyesmit; mert oly törvényjavaslat, mely a döntő szerepet és irányt — legyen szabad ezt egyelőre most itt elmondani — az újonnan szervezendő főrendi házban jövőre azon most is jogosult tagokra bizza, bizonyos feltételek mellett ; a mely fentartja ezen születésűknél fogva és az új törvényben vagyoni helyzetűknél fogva a függetlenségnek, a jellemen kivül másutt is lévő biztosítékait; a mely biztosit arról, hogy ezek a legroszabb esetben is legalább két annyian legyenek: arról a javaslatról azt mondani, hogy a kormány, mely azt benyújtja, reá akarja nyomni a maga bélyegét, arról azt mondani, hogy abból a kormány maga számára vak eszközt akar csinálni; legjobb meggyőződésem szerint, nem lehet. {Helyeslés.) Ö méltósága felemiitette a rósz gabona árakat, melyeket sajnosán érzünk és melyeknek hatását közgazdasági viszonyainkra bizonyosan eltagadni senki sem fogja. Hogy lehet-e ezt épen már oly végveszélynek tekinteni, a felett lehetnek a nézetek eltérők, — én részemről nem hiszem, hogy ezekben azon végveszély található volna, melyre mintegy reá mutatni méltóztatott. De ismétlem, komoly a helyzet, vele foglalkozni, — igazsága van ő méltóságának — a kormánynak és törvényhozásnak egyaránt szükséges. De bocsásson meg ő méltósága, midőn bár kifejezem azon nézetemet, hogy a vám- és kereskedelmi szövetséget illetőleg vele abban tökéletesen egyetértek, hogy az, mit én részemről egész a lehetőség határáig fentartandónak hiszek és vallok, mégis szükséges — ebben értek vele egyet — hogy a méltányosság ne csak a szavakban legyen, de nyerje meg a kötendő egyezményben is annak kifejezését. De azon föltételhez kötni ezen szerződés megkötését, mint ő méltósága tette, hogy legyen olyan, hogy közgazdasági bajainkat elhárítsa és azok ellen bennünket megvédjen: ez, engedelmet kérek, annyi, mint előre megmondani, hogy ezen szerződést megkötni nem akarjuk. (Közbeszólások: Igaz! Ugy van!) Mert sem a monarchia másik államával, sem semmiféle állammal a világon oly előnyös közgazdasági szerződést kötni, hogy az egymagában megvédjen egy államot a közgazdasági bajoktól, nem lehet, nem lehetett és nem fog lehetni soha. (Közbeszólások: Igaz! Ugy van!) Túlságosan fölcsigázni az igényeket, annyit tesz, mint előre is, legalább azon egyének részéről, kik a fölcsigázást akarják, lehetetlenséget kívánni. A mit ő méltósága a kataszterről felhozott, azt szabad legyen egypár szóval hasonlag érintenem. (Halljuk!) Ő méltósága felhozta, hogy