Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.
Ülésnapok - 1884-29
XXÍX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 237 kitűzni, részemről külön indítványt leszek bátor benyújtani, hogy szavazzunk először azon kérdés felett, lehet-e Zichy Pál gróf indítványa felett szavazni-e vagy nem? (Helyeslés a jobbközépen.) Azt hiszem azonban, ezen felvilágosítás után tovább nem lesz szükséges, hogy általam azon kérdés felvettessék és nem lesz szükséges, hogy ezen előzetes kérdésnek a szavazásra, való bocsátását indítványozzam. Egyébiránt méltóságos főrendek, ezen egész intézkedés korántsem olyan, a mely engem kielégíthetőé, de mivel látom, hogy a méltányosság igényeinek Zichy gróf indítványa jobban megfelel, mint a törvényjavaslat 25. §-a, mivel meg vagyok győződve, hogy az 1848-iki törvények szellemének jobban megfelel, Zichy Pál gróf indítványa, mint a törvényjavaslat, részemről azt pártolom és magamévá teszem. [Helyeslés a jobbközépen.) Elnök: Csak egy rövid észrevételt kívánok tenni. {Halljuk!) Azon értelmezés után, melyet Prónay Dezső báró ö méltósága a módosításnak adott, meggyőződtem, hogy van a módosításban egy új árnyalat, a mely annak átmeneti természetét fentartja és erre nézve nem habozom kijelenteni, hogy az új tanácskozás és szavazás tárgyát képezheti. Nekem természetesen nincs jogom a dolog érden:-re nézve nyilatkozni, nem is a szerkezet fogalmazására nézve, de minden esetre kívánatosnak tartanám az eszmének, melynek mo-t Prónay Dezső báró kifejezést adott, szabatosabb kifejezéséi, mert így stylizálva, a kétértelműség mégis megmaradna. (Helyeslés.) Prónay Gábor b.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Miután kétség merül fel a felett, vájjon Zichy Pál gróf módositványa világosan azt fejezi-e ki. a mit itt Prónay Dezső báró hangoztatott, bátor vagyok indítványozni, méltóztassanak azt újabb szövegezés végett a hármas bizottsághoz visszautasítani. Teleki József gr.: Nem szólaltam volna fel, mert szerénytelenségnek tartottam, a vita ennyire előhaladó ít stádiumában, midőn méltóságtok türelme annyira próbára tétetett, igénytelen nézeteimet előadni, de miután az e szakasznál előadottak olyanok, melyek a hármas bizottság javaslatával homlokegyenest ellenkeznek, ép azért én is kötelességemnek tartom, a magas ház becses figyelmét rövid ideig igénybe venni. (Halljuk.) Én, méltóságos főrendek, helyesnek tartottam és tartom ma is azon alapeszmét, melyből már a kormány eredeti javaslata kiindult, nevezetesen hogy az újjászervezendő főrendiház túlnyomó többsége részben születési jognál fogva, de igen helyesen oly vagyoni qualificatióhoz kötve, mely földbirtokon nyugszik, vagy röviden szólva 3,000 frt census mellett, részben pedig kinevezési jogon alakulna meg, de mindkét esetben örökös jogon lenne túlnyomó többsége a tagoknak e házban. De megjegyzem azt, hogy nekem csakis a kinevezettek túlnyomó száma szempontjából voltak aggályaim, melyet a hármas bizottság javaslata igen helyesen reducált, megállapítva azt, hogy ötvennél többre ne menjen. Én ennélfogva méltóságos főrendek, a választás elvének eszméjét csakis oly értelemben vagyok képes elfogadni, a hogy azt a hármas bizottság javaslatában kifejezve látom. (Helyeslés) Nehogy inconsequentiával vádoltassam, megmondom, miért fogadom el én a választás eszméjét ilyen értelemben, habár én e kérdésnél egyátalában a kinevezési rendszert határozottan eléje helyezem a választási* rendszernek. Én, méltóságos főrendek, abban a nézetben vagyok, hogy a hármas bizottság a jogfolytonosság elvének még nagyobb scrupulositással akart eleget tenni akkor, midőn módról gondoskodott, hogy azon tagok, kiknek kilépését az újjászervezendő főrendiházból, azt hiszem, mindnyájan fájlaljuk, kiknek egy része a census folytán nem ugyan örökre, hanem bizonyos időre, más része pedig örökre kilép e házból, mondom, gondoskodott a hármas bizottság javaslata arról, hogy ezen tagok bizonyos számban megválasztatván, folytathassák itt e házban működésöket a haza javára. Hogy miért kívánom én, méltóságos főrendek, a választást egyszer és' mindenkorra, az az itten imént emiitett álláspontomból foly, a mennyiben én a választás eszméjét oly expediensnek tartom, a mely a kibontakozásra utat nyit. Hogy miért kívánom továbbá a választói minőséget ugy, a hogy az a törvényjavaslatban foglaltatik és miért kívánom én a választás