Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-28

XXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 225 helyesen teszek, ha hozzájárulván a tett indítványhoz, azt a nagyméltóságú háznak kegyességébe ajánlom. {Élénk helyeslések.) Lengyel Miklós dulcignói czímzetes püspök: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek ! A választott püspökökről levén a tárgyalás, szerény véleményemet következőkben terjesztem elő: A választott püspökök közül csak azok tagjai e magas felsőháznak, kiknek jelzett megyéi a magyar koronához tartoztak és tartoznak. És ha ezen egyházmegyék betöltetnek az apostoli király által kinevezettek, a pápai praeconisatióval ellátva, valóságos megyei püspökök. És eképen a praelátusok közé tartoztak mindig és tartoznak jelenleg is. A volt udvari cancelláriánál mint referendariusok, a helytartó tanácsnál mint. consiliariusok, a királyi táblánál mint praelátusok működtek és most is közülök egy, a cancellária és helytartó tanács beszüntettetvén, a ministeriumban mint ministeri tanácsos működik. A corpus juris ki által van szerkesztetve ? A világiak közül az egy Terbőczy tripartituma ismeretes. Az egyháziak közül már Szerafm esztergomi primás érsek, 1584-ben Mosóczy nyitrai püspök, utána Telegdy Miklós pécsi püspök és ezek után Ilosvay István egri nagyprépost, Szentiványi és Szegedy, Sáptay nyitrai kanonok és végre í 82 l-ben Kencsik, 30 évi munka után tűntek ki a törvények összeállításában. Az országgyűlésen a szeretett hon érdekében működtek. Az ónodi gyűlésen a halhatatlan Jehekesy István mellett Petek egri nagyprépost, e században a Frimek, Lonovicsok, Kopácsyak, Kolozsváryak, Horvátok, Jordánszkyak, Űrményiek, Fogarasiak stb. Ezeknek utódai a jelenleg élő választott püspökök, kik mostanig a megyei bizottságokban nem szűnnek meg beható részt venni. Ám, méltóságos főrendek, menjünk tovább. A kormányjavaslat indokolásában mondatik, hogy a választott püspökök sem vagyont nem képviselnek, sem a társadalom mozzanataira jótékonyságot nem gyakorolnak. Hogy a káptalanok, melyeknek képviselői a választott püspökök, vagyont nem képviselnek, ezt, méltóságos főrendek, meg kell tagadnom. Hiszen az ország tudja, hogy a kápFŐRENDI NAPLÓ. 1884 — 87. I.KÖTET. talanok földbirtokosok és birtokaik, mint a többi birtokosé e hazában, királyi adomány, vagy privát ajándék vagy szerzemény. Az adócensus, melyet fizetnek, nem bizonyitja-e ezt! Pedig ezen direct adó több, mint 3,000 frt. Továbbá a törvényjavaslat indokolása szerint a választott püspökök, kik a káptalanok képviselői, a társadalmi életre nem hatnak jótékonyan. Méltóságos főrendek ! A káptalanok törvényhatóságot gyakorolnak. Ők tartják az úgynevezett szentszékeket. Ugyanis, ha a püspök elnököl, ők birák; ha az nem elnököl, akkor ő közülök a püspök-helyettes az elnök. Hogy ha pedig a püspöki szék nincs betöltve, azon esetben a káptalanok autonómiával bírván, maguk közül választanak átalános helyettest, a ki mint elnök a többi tagokkal, mint bírákkal működik. Ök tehát ítélnek Kittonich szerint az egyházi és polgári törvények szerint és ezt tudja, tapasztalja az egész ország, hirdeti a többi törvényeken kivüi az 1868: XLVI1J. törvényczikk. És itt méltóztassanak a méltóságos főrendek megítélni, hogy miután több mint húsz egyházi törvényszék van, ha bírákat, hivatalnokokat, a tanúvallomások kivitelére küldetni szokott egyéneket az ország fizetné, hány száz ezerre menne ez ? Ezen kiadást a szentszék megkíméli. Nem jótékonyság-e ez a polgári társadalomra? Hogyha tehát a curia elnöke, alelnöke, a királyi tábla elnöke, mint ilyenek a magas ház tagjaivá javasoltatnak, hogy lehet a választott püspököket, mint elnököket, a javaslatból kihagyni? Ez nem igazságos, itt különböző mértékekkel mérnek, Vizsgáljuk meg a hiteles helyeket, locos eredibiles. A nagy Károly császár archívum palatii utón keletkeztek a hiteles helyek. És mivel az ország, vagy egyes családok nemesi és birtoki okiratait egyes emberekre vagy kisebb családokra bizni nem volt biztos, a káptalanokat és némely conventet, mint hiteles helyeket rendezték. Az 1552 : XLI. törvényczikk az 1723: XXXIX. törvényczikk rendeli, hogy minden hiteles helyen legalább öt alkalmas egyén legyen a törvényben és anyanyelvünkben járatos, kik az úgynevezett juramentum decretalet tegyék le és becsületükkel, állásukkal levén f felelősek, az ország firmája és királyi pecsétje 29