Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-26

Í86 XXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. ság és méltányosság igényeinek megfelel. Én azt hiszem, hogy bármely főrendiházban és különösen ily zárt testületben, békés körülmények között, mint minők között most vagyunk, nem lehet arra hivatkozni, hogy vigyázzunk, mert ha nem fogadjuk el a reformot, el fognak bennünket törülni, mert a közvéleményben és az egész országban uralkodó hangulat után, melynek alapján állunk, bátran mondhatjuk, hogy álláspontunkat ezen áramlattól nem féltjük. (Helyeslés jobljeläl.) Az elősorolt okoknál fogva nem szükséges ismételnem, hogy miért nem fogadom el a törvényjavaslatot. Nem fogadom el azért, mert megnyugvással a jövő tekintetében, csak oly reformhoz tudnék járulni, mely az állandóság és maradandóság jellegével lenne felruházva; miután pedig ezen törvényjavaslatot sem az aristocratia szempontjából kielégítőnek nem tartom, mert két osztályra osztja a főrendiház született tagjait egyrészről s másrészről, minthogy a kor igényeinek sem tartom megfelelőnek, én azt a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el; hanem ivan szerencsém a következő határozati javaslatot benyújtani (olvassa) : íÁmbár nem zárkózhatunk el annak szükségessége elől, hogy a főrendiház jelenlegi szervezete a kor igényeinek megfelelően módosíttassák egyfelől tagjainak nagy száma, másfelől az indigenák jogviszonyainak szabályozatlan volta miatt, a mi sok visszásságot idézhet elő alkotmányos életünkben: mindazonáltal tekintve azt, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat hazánk alkotmányának történeti alapon való fejlődését kellőleg nem óvja meg, a főrendiház javasolt új szervezetében pedig az ország érdekeinek megfelelő [maradandóság jellegével felruházott elvi alapot nem tartalmaz: a főrendiház szervezetének módosításáról szóló törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául sem fogadjuk el, hanem indítványozzuk, hogy a főrendiház ezen határozati javaslatunkat magáévá téve, a törvényjavaslatot a képviselőházhoz küldje vissza azon kérelemmel, hogy azt a fentebbi irány figyelembevétele mellett dolgozza át.« (Helyeslés jobhfelől.) Elnök: Újra fel fog olvastatni a határozati javaslat. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Andrássy Gyula gr.: (Halljuk! Halljuk!) Méltóságos főrendek! Mielőtt ezen felette nagyfontosságú törvényjavaslathoz érdemileg hozzászoknék, méltóztassanak megengedni, hogy igen röviden jelezzem azon álláspontot, melyet ezen javaslattal szemben kezdettől fogva elfoglaltam és ma is elfoglalok. (Halljuk! Halljuk!) Én a kérdést, bármily fontos is, és talán épen azért, mert oly fontos, soha sem tudtam pártkérdésnek tekinteni. Nem tartottam volna helyesnek, ha a kormány a maga részéről a képviselőházban e kérdést, a melyre nézve annyira oly tárgyilag ágazhatnak el a vélemények, mint kevés másban, a pártfegyelem szűk korlátai közé szorította volna. De ez tudtomra nem történt. De ép oly kevéssé, sőt sokkal kevésbé tartom e kérdést olyannak, melyet a kormány ellen pártkérdésnek lehetne felhasználni. Nem tudnám e kérdést pártszempontból tekinteni azért, mert itt azon nehéz organicus alkotások egyikéről van szó, a melynél bármely kormány, bármely szempontból induljon ki, minden szempontot fel nem karolhat és igy bizonyos ellenzésnek minden esetre kiteszi magát; oly alkotás, melynél minden kormány kénytelen egy vagy más meglevő jogos érdeket sérteni. Ennek következtében én e javaslatot pártkérdésnek nem tekinthetem és csak örvendek azon, hogy, a mint a bizottsági ülésekből volt szerencsém megítélni, nem magam állok e téren, hanem igen sokan. És én, hogy a kormánynak, illetőleg a ministeremök urnak azért, hogy nekünk most, midőn a kérdés teljes objectivitással tárgyalható, felette döntenünk alkalmat adott, köszönetet mondok annál inkább, (Helyeslés.) mert senki sem sürgette inkább ezen reformot, senki sem érezte inkább annak szükségességét, mint maga a főrendiház. (Ugy van! Ugy van!) És bevallom, mint minister és azóta rövid ideig tartó mostani ellenzéki állásom tapasztalata alatt észleltem, hogy tudniillik sokkal könnyebb critisálni egy meglévő törvényjavaslatot, mint olyat alkotni,

=

melyet semmi oldalról jogosan megtámadni nem lehetne. Mielőtt a törvényjavaslat lényeges pont-