Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-91

90 XCL OKS; lyet erdőnkben birunk és nemcsak bizonyos mennyiségű fáról és pénzről van itt szó, hanem esetleg, ha hiányos kataster következtében az adó által még inkább sujtatik, még az éghajlati és egészségi viszonyoknak nagymérvű veszélyeztetéséről is. Midőn a kataster behozatott, méltóztatnak emlékezni, hogy a felsőházi tárgyalás alkalmával a kormány által beadott törvényjavaslat elvettetett a főrendiház által azon szempontból, mert a szántóföld tiszta jövedelmének becslése aránytalanul csekélyebbre volt szabva és tervezve, mint az erdőé. Ez megváltoztattatott. Á hiba ugyanis abban rejlett, hogy a szántóföld tiszta jövedelménél az átlagárak 6 éven át terveztettek számíttatni és ép ugy az erdőnél is, a minek természetes következménye lett volna, hogy igen csekély gabonaárak és az akkori faáraknál fogva, magas faárak vétettek volna alapul és igy az erdő túl terheltetett volna. Hosszas viták és több hónapig tartó viszály után a kormány beleegyezett abba, hogy az erdőnél a 20 évi átlag vétessék alapul. Ez elfogadtatott azután a főrendiházban és Ghyczy Kálmán az akkori pénzügyminister ezen módosítást magáévá tette; de a kivitelt, a mi az erdő mentésére czélzott, tökéletesen elrontotta az által, hogy a tiszta jövedelemből a szántóföldnél 20% levonatott, az erdő jövedelménél pedig nem; tehát ezen szempontból sokkal inkább van sújtva az erdő, mint a többi mívelési ágak. De ez még nem lett volna nagy kár, mert jóllehet 20%-kal nagyobb adó van vetve az erdőre, mint a szántóföldre, közveszély nem származik. Hanem mi történt a kivitelben? Az történt, hogy a kataster alkalmazásánál nemcsak a törvényhozás szelleme hiányzott tökéletesen, hanem még az egyszerű arithmetica is. Az történt — legyen szabad némi iílustratiőval szolgálnom — hogy az mondatott: bruttó jövedelme 12 frt, ebből a kezelési és mívelési költség 3 frttal leszámíttatván, marad 9 frt, ennyi a tiszta jövedelem, ezután fog fizetni 3 frt adót. Ez tökéletesen helyes. Mi történt az erdőnél? Itt az mondatott, hogy egy hold erdőn évenként terem egy öl fa, annak ára 6 frt. Tehát 6 frt a brutto-jövedelem. Ebből kezelési költségre lemegy 1 frt, marad 5 frt és ezután fizetÁGOS ÜLÉS. tetik az adó. Azaz ezen 5 frt az első év tiszta jövedelme, tőkeképződő összeg, a második évben 10, a harmadikban 15 frt, ez igy megy 100 éven át. 100 év alatt igy a tőke kiszámíttatván, a kamatok kamatai ez összegből leszámittatnak a 100-dik évben az első évi culturköltség kamat nélkül. Ezen számítás fájdalom, arithmeticai szempontból egyszerűen olyan hibás, hogy lehetetlen, hogy azt egy 4. osztályú gymnasiumi tanuló észre ne vegye. Erre az illető közegeket mások is figyelmeztették, de tényleg fentartatott ezen számítás, melynek alaptalanságát azt hiszem, felesleges bizonyítani, melynek következménye, hogy ezen kataster alapján kivetendő adó egyrészt oly borzasztó értékösszeget, másrészt oly borzasztó adóösszeget képvisel, hogy átalány levonást kell és fog kelleni alkalmazni, melynek magassága azonban természetesen tisztán a véletlen, az egyéni felfogás dolga, mert miután az alap helytelen, ezeket helyesen kiszámítani absolute nem lehet. És igy, ha az egész számítás helytelen a-tól z-ig, a végeredmény az, hogy az adó oly magas lesz, hogy az erdő azt el nem bírja. Mi lesz ennek következménye? Az, hogy ha a szántóföld, melynek jövedelme 6 frt, fizet adóban 3 frtot, esetleg megélhet 3 frttal is, esetleg befektethet egy holdba 20 frtot, s emeli annak jövedelmét 15-re, a mi aztán fokozza a tiszta jövedelmét; de ez az erdőnél meg nem történhetik, mert az erdő tiszta jövedelmét befektetések által fokozni nem lehet és az erdőbirtokosok igazat adnak nekem abban, hogy ma is többet költenek az erdőre, mint tulajdonkép szabad lenne. Mi lesz ennek a következménye ? Minthogy az erdő tiszta jövedelméből megtakarítást eszközölni és befektetés által a tiszta jövedelmet fokozni nem lehet, az erdőbirtokos más jövedelmi forrást kénytelen keresni. Mi lesz ezen forrás ? Az, a mi volt a világ minden országában: a legeltetés, a melynek következtében az erdő 20 év múlva lesz vízmosás és 100 év múlva lesz kőszikla. Ez volt ennek másutt is a következménye. A ki a legeltetési viszonyokat figyelemmel kisérte más országban, előre megmondhatja, hogy melyik évben fog ezen meg ezen vidéken az uzsora elharapózni és melyik évben fognak