Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-90

72 arra nézve is, a mit az izraeliták vallási ellenségei folytonosan felhoznak, és nem tagadhatom, néha elég meggondolatlan erős kifejezésekben felhoznak, hogy t. i. megvan az ellenséges irány és rósz szándék, melylyel a keresztények irányában viseltetnek. Nem lehet azonban tagadni, hogy ezek, ha fennállanak, nem csak a múltban, hanem a jelenben is a külpressio következtében fejlettek. A zsidók nem simulhattak, a haladási processusban nem vehettek részt, ez kétség kivüli. De hogy ezt a pressio szülte, az oly régi thesis, hogy én úgyszólván szégyenlem azzal foglalkozni, bár szükséges, ha azon elavult középkori nézetekre gondolok, a melyeket fájdalom, tegnap is hallottam. (Helyeslés.) Hogy tehát ezen vallási törvény, hogy azon fajnak speciális jellemvonásai eltűnhessenek és idomulhassanak a jelen korhoz, arra szükséges első sorban, hogy megszűnjék a pressio és testté váljék azon szó, mely szó eddig szó maradt, t. i. a jog egyenlősége. Akkor meg fog szűnni talán azon minden tekintetben sajnos tünemény is, melynek tanúi voltunk az utolsó másfél évben és a mely szempontból akarom ezen törvényjavaslat jelenlegi beadását megítélni. Mert az mondatott és insinuáltatott, hogy miért hozta be a kormány ezen javaslatot most ? Senki távolabb a kormány férfiaitól nem áll, mint én és épen nem vagyok azon helyzetben, hogy azok intentióit tudhassam. De minthogy ezektt nem ismerem, hypothesisekre alapítom meggyőződésemet. Az utolsó másfél év alatt lefolyt eseményekről és azok hatásáról a civilisált világra csak annak lehet tiszta fogalma, ki a külfölddel sokat érintkezik és a külföldön sokat jár. A külföld előtt óriási kárt tettek Magyarországnak ezen lefolyt eseménj^k minden tekintetben, szellemileg is, anyagilag is. Hozzáteszem, hogy azon anyagi kár még be nem következett és ma még nem constatálható oly mérvben, a mint bekövetkezni fog. A külföld nem ismerheti viszonyainkat, nincs tájékozva a felől, hogy minő csekély része számra nézve és még inkább a szellemi érték szempontjából mily csekély része a nemzetnek az, a mely ezen mozgalmakban részt vett; nem tudhatja azt, hogy Magyarországon egy antisemitára tízezer józan eszű ember jő, (DerültÍOS ÜLÉS. ség.) nem tudhatja azt, hogy az egész mozgalom úgy, a mint ténynyé vált, egyes őrültek, egyes roszakaratúak ténye, a kik után egy meggondolatlan értelmiség és egy minden roszra könnyen bírható néptömeg indult; (Helyeslés.) de csak azt látják, hogy azok, kik ezen nézetet vallják, kiabálnak, a többiek pedig hallgatnak. A külföld magát ez irányban nem orientálja, hanem egyszerűen és felületesen, a mint szokta tenni, azt mondja, hogy ezek igazán Ázsiába valók. Ha ily felfogás mellett a kormány szükségesnek látta, eltérve az eddigi igen t. szónokok nézetétől, hogy nem elég megakadályozni, hogy egyik vallásfelekezet a másikra, vagy egyik polgár a másikra fegyverrel ront, hogy agyon üsse, nem elég ezt megbüntetni, hanem igeDis a civilisált világ előtt határozott és férfias tény által desavouálni kell azon őrültséget és férfias törvényhozói tény által kell kimondani, hogy nem vagyunk Ázsiába valók. (Élénk helyeslés.) Határozottan és nyíltan kell kimondani, hogy a szabadéivűség nálunk nem puszta szó, hanem készek vagyunk azt törvénybe is igtatni. (Élénk helyeslés) Még tovább megyek. Hogyha, a miről fogalmam nincs, azon részről, kik az európai pénzpiaczot, a kereskedelmet uralják, azon nézet fejeztetett volna ki akár közvetve, akár közvetlenül, hogy a meddig ezen viszonyok és azok tartóssága felett kétely fennáll, addig Magyarországot bajos oly államnak tekinteni, melyben kereskedelmi és pénzügyi viszonyokban állandóan maradni lehet; hogyha az mondatott volna is: akkor kötelessége volt a kormánynak intézkedni és Magyarországot azon kártól is megóvni, mely ama nézet fennállásából következik. Én tehát azon szomorú és sajnos események megtorlására nem tartom elégségesnek azt, a mi történt, hanem igenis szükségesnek tartottam ezen szellemi orvoslását a rajtunk elkövetett kárnak, és tovább menve, azt mondom, hogy egy komoly mementó kell, hogy legyen törvény arra nézve is, hogy a kormány ne csak azon irányban működjék, hogy egyszer uzsoratörvények, másszor más intézkedések által korlátozza azon bajt. a mely nem ok, hanem okozat; de hogy minél .előbb komolyan és erélyesebben, mint eddig, lásson hozzá, hogy XC. ORSZÁ