Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-117

CXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 383 tésbe nem ereszkedem. Nézetem e tekintetben az, hogy a mostani monumentális építkezések nehézsége épen abban áll, hogy alig feltalálható azon styl, mely az illető országokban túlnyomólag uralkodó styllel összhangzásban lenne. De épen, mert ezen nehézség majdnem mindenhol fenforog és ezen kérdések eldöntésére nézve a legeltérőbb nézetek szoktak uralkodni, meghajlok azok előtt, a kik e téren jártasak és művészi tekintélyeknek elismerhetők. Ha mindazáltal az országház építésének kérdése a milleniummal hozatik összeköttetésbe, mellesleg megjegyzendőnek vélem, hogy a millenium a magyar alkotmányos kormány forma megállapításává! közvetlen összeköttetésben nem áll. A millenium ünnepélye nem az alkotmányos monarchia megalapításának hanem az ország foglalásának milleniuma. Ezt azonban csak mellékesen akarom megjegyezni, miután ha nem tulajdonitok is döntő tekintélyi Béla névtelen jegyzője pontozatainak, mégis a honfoglalást követő korszak alakzatainak közvetett befolyása a magyar alkotmányos királyság megalapítására alig vehető kétségbe. A mi reám nézve a jelen kérdésben a döntő momentum az, hogy egy oly pénzügyi kérdés eldöntését, mely több évre terjedő összeg megszavazását igényli és melyre nézve igen eltérő nézetek uralkodnak, esy parlamenti testületnek végnapjaiban, midőn törvényes működése a bevégzés küszöbén áll, szőnyegre hozni és a kívánt hitel megszavazását igényleni, a parlamenti szokásokkal talán és a helyes felfogással alig egyeztethető össze. Sokkal helyesebbnek tartottam volna, ha ez ügy a közelebb megválasztandó új országgyűlésre bízatnék, mi talán legbiztosabb módja volna annak hogy a ministeri renaissance ezen kérdéssel a jelen pillanatban senki által összeköttetésbe ne hozattassék. (Helyeslés jóbbfelM.) Ezen nézetekből kiindulva, a törvényjavaslat megszavazásához nem járulhatok. Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Én kegyes engedelmökkel ezen kérdéshez kitelhetőleg röviden akarok szólani már csak azért is, hogy bebizonyítsam azt, hogy nem mi csináltunk ebből olyan nagy kérdést, nem mi kezdtük ezen nagy discussiót és mi nem keresünk abban egyebet, mint a mi abban csakugyan van és azért nem is felelek részletesen mindazon insinuatiókra, a melyek ez iránt felhozattak. Mindaz, a mit két ékesen szóló főpap a vita elején felhozott, a tudomány vívmányainak ékes összefoglalásai voltak; ezek minden ily szerű kérdésre egyiránt alkalmazhatók, egyházi ugy mint világi, parlamenti és más épületekre. Mindazok, a mik átalában az ilyszerü monumentális építkezések nyomatékául, azoknak civilisatorius hatásáról, azoknak egy nemzet életében megfelelő voltáról mondhatók, azokat mi mind egész terjedelmökben és örömmel elfogadjuk. De a kérdés szerintem itt nem az, hogy minő legyen az épületnek stytje, a kérdés szerintem nem is azon néhány millió, a mivel ez többe vagy kevesebbe fog kerülni: minket az irány álláspontok felfogásának különbözősége választ el e kérdésben, ugy mint igen sok másban. Mi azt hittük, hogy mindenekelőtt az ország anyagi szükségeit kell kielégíteni és hogy mig pénzügyeinket oly állapotban látjuk,hogy háztartásunk rendezését és a conversio bevégzését sem láthatjuk, mig évenkint 18—20.000,000 adóssággal kell növelni azon terhet, a mely a népre nehézkedik, mig jó közigazgatást ezen országnak nem adhatunk, mert az drága, mig a közigazgatás és igazságszolgáltatás azon dotatióban nem részesül, a mely azt a legszükségesebben megilleti, a mig évenkint az úgyis súlyos adókat azért kell növelni, hogy a létező és szaporítandó államadóssági kamatokban az egyensúlyt, helyre tudjuk hozni, mindaddig, azt hiszem, hogy a törvényhozás és — bocsássanak meg — ezen főrendiház méltóságának is kérdése az, hogy ily körülmények közt leginkább csak fényűzési és kényelmi czélra oly összegeket ne áldozzunk, melyek különben a tárgy fontosságánál fogva azt megilletnék. Én azt hiszem, hogy jelenleg ezen kérdésnek behozatala nem opportunus. Ez azon álláspont, melyet az ezen oldalról beadott határozati javaslat jelez. Az 1880-iki törvény az országház építésének kérdését eldöntötte; de ezen törvény nem szabta meg azt, hosry annak most kell foganatba vétetnie, az ezelőtt is fo-